Gőgös Zoltán a Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság konferenciáján elmondta: a magyar mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1992-ben még a teljes foglalkoztatottak 11,4 százaléka volt, 2007-ben azonban már 4,7 százalékra csökkent.
    
Kiemelte: a környezeti adottságok alapján Magyarország elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének növelésével tehet eleget annak az Európai Unió által előírt környezetvédelmi célkitűzésnek, amely szerint 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és növelni kell a megújuló energiaforrást.
   
Az ágazat eddig ki nem aknázott kapacitásainak köszönhetően pedig egyszerre lehetséges a szükséges élelmiszer- és bioenergetikai alapanyagok előállítása – fűzte hozzá az államtitkár.
   
A mezőgazdaságban dolgozók arányának növelésére a kormány folyamatosan kitüntetett támogatásban részesíti a szántóföldi termelésnél nagyobb élőmunka igényű állattenyésztést, illetve a kertészetet. A foglalkoztatottság növelése érdekében ugyanakkor elengedhetetlen a versenyképesség növelése is, amihez egyebek mellett az is szükséges, hogy a magyarországi jogszabályok ne rójanak a versenytársakra hárulóknál nehezebb terheket a magyar állampolgárokra  – fejtette ki Gőgös Zoltán.
   
Hozzátette: független szakértők számításai szerint a magyar gazdaságban 600-700 milliárd forintos többletköltséget jelentenek a felesleges szabályok.
   
Az Út a munkához programra kitérve az államtitkár úgy vélte, hogy az elképzelés sikerességéhez több tízezer embernek kell értelmes munkát találni, egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdészet területén. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a munkavállalókat ne a jelenlegi elképzelések szerinti 4-5 csatornán kelljen kiközvetíteni.
   
"Próbáljuk meg azt az elvet követni, hogy ami gömbölyű azt gurítsuk, ami szögletes azt pedig vigyük, mert mi ezt általában  fordítva szoktuk csinálni" – mondta Gőgös Zoltán.

Forrás: MTI