Kapcsolatfelvétel

Hírek

VM: a földforgalmi törvény a földügyek rendezésének az első eleme

Az új földforgalmi törvény (földtörvény) a termőfölddel kapcsolatos átfogó szabályozásnak csak az első eleme lesz, ha az Országgyűlés elfogadja és életbe lép – mondta Simon Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Létrehozva:

|

A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a már megalkotott földfogalmi törvény mellett két másik törvény is szabályozza majd a földdel kapcsolatos kérdéseket Magyarországon. Az egyik készülő jogszabály az úgynevezett üzemszabályozási törvény lesz, a másik pedig a termelésszervezést fogja szabályozni. A három törvényt – amelyek sarkalatos jogszabályok lesznek – várhatóan még kiegészíti egy negyedik is, amely végrehajtási jellegű törvény lesz, és az előbbi három jogszabály végrehajtásának részleteit tartalmazza. Ebben a törvényben kívánják a jogalkotók mindazokat az eljárási szabályokat rögzíteni, amelyek nem kívánják meg a kétharmados jóváhagyást, mivel azokat az évek folyamán esetleg változtatni kell majd.
A már elkészült és napirenden lévő földforgalmi törvény alapjaiban változtatja meg a földforgalomra vonatkozó szabályozást Magyarországon – húzta alá a helyettes államtitkár. Példaként említette a földműves fogalmának bevezetését. Az új földtörvény hatályba lépését követően ugyanis csak azok vásárolhatnak illetve bérelhetnek földet az országban, akik élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak. Hozzátette: most még alanyi jogon mind a 10 millió magyar állampolgárnak joga van a földszerzéshez.

Jelezte: az új szabályozással a törvény megalkotói azt szerették volna elérni, hogy azoké legyen a föld – és annak haszna – akik azt megművelik, azaz fő- vagy mellékfoglalkozásként ebből kívánnak megélni. Szeretnék tehát mind a bel-, mind pedig a külföldi spekulánsokat kiszorítani erről a területről, ugyanis jelenlétük árt azoknak a családoknak, akik a földművelésből szeretnének megélni.

A helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a jogalkotók a magyar föld védelme érdekében beépítették, illetve be kívánják építeni a jogszabályba mindazokat a földvédelmi elemeket, amelyeket egyes uniós tagállamokban már alkalmaznak és kiállták a próbát az Európai Unió bírósága előtt. A termőföld ugyanis minden tagállamban különleges módon – akár nemzetbiztonsági ügyként is – kezelt kérdés, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Példaként hozta fel, hogy többek között ezért lesz Magyarországon a termőföld megszerzése hatósági engedélyhez kötve.

Ez azt jelenti, hogy minden termőföld adás-vételi szerződést a helyi földbizottság véleményezését követően egy állami hatóságnak kell jóváhagynia. Így a hatóság jelöli ki, hogy az adott termőföldet ki veheti meg. A helyettes államtitkár rámutatott: a törvényalkotók szándéka az volt, hogy a magyar termőföld védelmét minden lehetséges eszközzel biztosítsák. Ezért védik a jövőben a magyar termőföldet erős jogi szabályok.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon különbséget tennének a magyar és a nem Magyarországról származó, más uniós tagországok polgárai között. Ez utóbbiak ugyanis belföldi magánszemélynek számítanak, de tulajdonjogot a termőföld esetében Magyarországon továbbra is csak természetes személy szerezhet, a jogi személyek e lehetőséggel továbbra sem élhetnek. Ez utóbbiak ezen túl is csak használati jogot szerezhetnek, ezt gyakorolhatják. A haszonbérleti idő maximuma pedig 20 év lehet.

Simon Attila leszögezte: az elfogadás előtt álló új földtörvény a már megszerzett jogokat nem csorbítja. Ezért az új földtörvénynek úgynevezett csúsztatott hatályba lépése lesz. Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek az új törvény hatályba lépésekor, csak a bérleti szerződésük lejártát követően esnek az új törvény hatálya alá. Mindez pedig azt hozza magával, hogy a most használt területeket a szerződések érvényességi idejének végéig használhatják a haszonbérlők.

A helyettes államtitkár jelezte: úgy véli, a másik két, termőföldügyekben irányadó sarkalatos törvény tervezetét még a tavaszi ülésszakon be lehet nyújtani, és várhatóan az üzemszabályozási és a termelésszervezési törvény mellett az eljárásrendet szabályozó törvény is a képviselők elé kerül.

Forrás: MTI

 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!