Herbály Imre (MSZP) az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről (SPS) szóló törvényjavaslat általános vitájában a rendszer előnyeit összegezve azt mondta: termelési oldalon a nem piacképes termelés visszafogását segítheti elő ez a rendszer. Úgy vélte, hogy egyes növények esetében kisebb lesz az exportkockázat, és alacsonyabb lesz az intervenciós igény is.

A szocialisták mezőgazdasági szakpolitikusa közölte: a gazdák számára előre kiszámíthatóvá válik a támogatás, míg az állattenyésztők számára biztossá válik a takarmányozás, és az értékesítés terén is stabilitást ígér a rendszer.

Ha az SPS törvényt sikerül elfogadtatni, akkor egy tervezési ciklus alatt helyreállhat az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya – jegyezte meg.

Herbály Imre közölte: nem pártpolitikai szempontok alapján kellene dönteni erről a javaslatról. Emlékeztetett: az EU-ban a jobboldali többség támogatja az SPS bevezetését. E téren nem a kormánnyal kell egyetérteni, hanem el kell fogadni azt a lehetőséget, amit ez a rendszer kínál – mondta.

Egy dologban nem engedünk: 2009 a bevezetés éve, és 2006 a bázisév – jelentette ki Herbály Imre, majd hozzátette: a báziskorrekcióval próbálják megoldani a korábban felvetett problémákat.

Vincze László (Fidesz) szerint hibás a kormányoldalnak az a felfogása, hogy a termelők nem tudnak összefogni. Emlékeztetett a libatermelők ügyére, amikor a libatömők össze tudtak fogni, ám eredményt mégsem tudtak elérni. Ennek okát a fideszes politikus a kormányoldal hozzáállásában látta.

A képviselő szerint a feldolgozás-értékesítés területén van szükség az integrációra. Ilyen lépésre már van jó példa Magyarországon, igaz arra is van példa, hogy "átverik a földtulajdonosokat". Emiatt okoz gondot az, hogy a bázisév 2006 lesz.  

Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára Vincze László felszólalására reagálva megjegyezte: az elhangzott felszólalás nem kapcsolódik az SPS kérdéséhez. Az államtitkár úgy vélte, a felszólalásból látszik, hogy a fideszes képviselő nem ismeri a törvényjavaslatot.

Az ellenzéki képviselők értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy miért van szükség az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetésére. Czerván György (Fidesz) felszólalásában nem fogadta el az agrárminisztériumnak azt az érvét, amely szerint az SPS rendszer működése egyszerű. Mint mondta, ezt nem lehet tudni, mert még nem használták ezt a szisztémát.

Azt az érvet sem fogadta el, amely szerint az SPS rendszer hozzájárul az ország versenyképességének növekedéséhez.

Hozzátette, hogy kevés az igazi konkrét elemzés és hatástanulmány, nagy a tájékozatlanság, és széles társadalmi konszenzus sem tapasztalható. Éppen ezért nem is értette, hogy miért kell a rendszert 2009 január elsejétől bevezetni.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, az SPS rendszert túltermelés idején, a termelés visszaszorítására találták ki, de azóta ez a gazdasági tendencia megfordult.

A kétperces felszólalások során Bagi Béla (Fidesz) azt mondta, hogy az SPS rendszer bevezetése nem agrárügy, hanem társadalmi kérdés. Véleménye szerint "erkölcstelen" így kijátszani a több mint egymillió bérbeadót és aki ezt a törvényt be akarja vezetni, az át akarja verni az embereket.

Bodó Imre (Fidesz) azt mondta, hogy a mezőgazdasági nagyvállalatoknál a munkaszerződések valósak, de alkalmazottaikat minimálbéren foglalkoztatják, miközben a dolgozók sem munkaruhát, sem védőitalt nem kapnak, táppénz és betegszabadság sincs.

Medgyasszay László (KDNP) az SPS rendszerről azt mondta, hogy a bevezetése után a földtulajdonosok ki lesznek szolgáltatva. A képviselő hozzátette: tart attól, hogy már eldőlt a kérdés, mert ezzel a rendszerrel stabilizálják az eddig kialakult birtokstruktúrát.

Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a rendszer mellett érvelve azt mondta, hogy a szomszédos Ausztriában a bázisjogosultság száz százalékát történelmi alapon osztották ki, míg Magyarországon a támogatások negyven százalékáról vitatkoznak. Hozzátette, hogy báziskorrekciót is alkalmaznak majd, ahol kell.

Ángyán József (Fidesz) azzal érvelt az SPS bevezetése ellen, hogy ez a lépés jelentős negatív hatással van az egész vidékre, arra a több milliós tömegre, akiket akár tulajdonosként, akár bérlőként ez a törvényjavaslat érint.

Emlékeztetett: 2004-ben az EU csatlakozással bevezetett, jelenleg működő támogatási rendszer komoly problémákat okozott az elején, hiszen a gazdák nem ismerték a működési mechanizmust, de a kormány sem volt felkészülve. Ma már a gazdák kezdik érteni a jelenlegi rendszert, kormányzati szinten is működik. Így ezt kellene korrigálni, tovább vinni, fejleszteni.

Közölte: az új rendszer bevezetésével több pénzt nem kap Magyarország, így ugyanazt az összeget csoportosítja át a kormány.

A politikus szerint a kérdés lényege, hogy a vagyoni értékű jogot ki fogja megszerezni, ez ugyanis komoly érték, a piacon értékesíthető.

Az SPS bevezetése ellen érvelő Ángyán József arra is emlékeztetett, hogy a velünk együtt csatlakozott országok közül – ahol hasonlóan Magyarországhoz átmeneti birtokszerkezet van – egyikben sem tervezik bevezetni ezt a rendszert, hiszen ez konzerválja a régi birtokszerkezetet.

Így belevágni egy rendszer bevezetésébe, aminek előkészítésével gondok vannak, politikai kaland – jelentette ki, majd hozzátette: ez az SPS rendszer nem ugyanaz, mint amit az EU alkalmaz. 

Közölte: a leghatározottabban visszautasítja ennek a rendszernek a bevezetését.

Bodó Imre (Fidesz) a legnagyobb problémának a bázisév meghatározását nevezte. Mint mondta, a 2006-os évben kötött szerződések miatt alkotmányossági gondok is felmerülhetnek, hiszen akkor nem ennek a törvények az ismeretében írták alá a dokumentumokat az érintettek.

Gőgös Zoltán államtitkár, reagálva a bázisév körüli vitára, közölte: a történelmi bázist nem lehet előre megmondani. Úgy vélte, akik felszólaltak a vitában, többnyire nem olvasták a törvényjavaslatot, de nem is értik a rendszert. Mi a történelmi és regionális rendszer vegyes változatát kívánjuk bevezetni – jegyezte meg.

Örvendi László (Fidesz) emlékeztetett Gráf József agrárminiszter álláspontjára, miszerint ezzel a rendszerrel mindenki jól jár. Közölte: a földtulajdonosok a vesztesek között lesznek. Mint mondta, vannak olyan termékfajták a gyümölcstermesztésben, amelyek egyáltalán nem kapnak támogatást az SPS rendszerben.

A bázisévvel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ez "nagyon igazságtalan".

Jakab István (Fidesz) közölte: a régi EU országok most kezdik átalakítani ezt a rendszert, mert látják, hogy ez nem jó, nem segíti a versenyt. A képviselő úgy vélte, Magyarországnak nem érdeke bevezetni az SPS-t, mert halmozottan hátrányban leszünk a velünk együtt csatlakozó országokkal szemben. A kormány gondolkodjon el azon – javasolta Jakab István -, hogy a velünk együtt csatlakozó országok egyelőre miért nem hajlandók bevezetni az SPS-t. A többiek arra készülnek – mondta -, hogy mire kötelező lesz ez a szisztéma, addigra az ágazatot rendbe teszik. 

Magyarországon a bukás biztos – jelentette ki a Fidesz politikusa.

Kinek előnyös ez a rendszer? – tette fel a kérdést Jakab István, majd azonnal válaszolt is. Szerinte ez attól függ, hogy a kormányzat kit akar helyzetbe hozni.

A támogatási jogosultságot össze kell kötni a földdel, de csak az kaphassa meg, aki valóban használja a területet – hangsúlyozták az ellenzéki képviselők az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában a kétperces felszólalások során.

Font Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy a vita két probléma körül csoportosul. Az egyik a bázisév kijelölésének módja, a másik pedig a támogatás elválasztása a termeléstől.

A képviselő javasolta, hogy minden év május 15-én, a támogatás igénylésekor kerüljön be a földalapba annak az igénylőnek a támogatási jogosultsága, akinek nincs hozzá megfelelő mennyiségű földje. Ezután azok, akik rendelkeznek földdel, de nincs támogatásuk, megigényelhetnék azt ebből a nemzeti tartalékból.

Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára válaszában azt mondta, hogy a rendszer pontosan így működik. Véleménye szerint csak annyi a különbség, hogy akinek csökken a földterülete, az két évig még nem veszti el a támogatási jogot, de nem tud plusz pénzeket lehívni.

Ángyán József (Fidesz) azt mondta, hogy olyan rendszert szeretnének kialakítani, amelyben valóban azé a jogosultság, aki műveli a földet.

Bedő Tamás (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy nem lesznek kisemmizve a földtulajdonosok, mert már most is érvényesek, illetve érvényessé válnak támogatási szerződéseik.

Herényi Károly (MDF) arról beszélt, hogy az ország 18 év alatt nem jutott el odáig, hogy legyen nemzeti agrárstratégiája.

Jakab István (Fidesz) kormánypárti képviselőknek címezve szavait azt mondta, hogy egyetlen egy dolgot kérnek: azé legyen a támogatás, aki a földet műveli.Demendi László (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy több olyan véleményt is hallott az ellenzéki képviselőktől, amelyekkel egyet lehet érteni.

Vitapartnereitől azt kérte, higgyék el, azért dolgoznak, hogy jobb legyen a rendszer és úgy látják, hogy előbbre lehet jutni, ha Magyarország azok közé az uniós országok közé fog tartozni, ahol ilyen szabályozást alkalmaznak.

Velkey Gábor (SZDSZ) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat előkészítése nem problémamentes. A javaslat tartalmi szabályozásáról azt mondta, hogy a jogosultság elvesztésének időtartamában merülhet fel érdemi vita.

A képviselő közölte: "tolják" a rendszert olyan irányba, hogy a birtok és a támogatási jogosultság összefüggjön, de azt nem tartja szerencsésnek, hogy ezeket teljesen összekössék.

Kékkői Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy az SPS rendszerre való átállás igen jelentős adminisztratív terhekkel jár. A képviselő szerint az új rendszerben a tulajdonos nem tud rendelkezni a saját földje felett, mert a kiosztott támogatási jogosultság a bérlőt illeti majd. Kijelentette, hogy a tulajdonos szempontjából egy dolog látszik stabilnak, az, hogy a földje elértéktelenedik és a bérlő birtokába megy át.

Forrás: MTI