Agrárgazdaság
Vámosi-Nagy megszüntetné az evát, az ekho-t, a szolidaritási adót
Az Ernst & Young adószakértője szerint a 2009-re ígért adóváltozások kapcsán nem beszélhetünk reformokról, mivel azok nem érik el az 1987-1991-es adóreform megújítási szintjét.
Vámosi-Nagy Szabolcs úgy véli, a 2009-re ígért változások mibenléte ismeretlen, és kétséges az is, hogy lesz-e egyáltalán szerkezetátalakítás. Az adózási rendszer átalakításához tudni kell, mekkora teher engedhető el, jelenleg azonban ez sem világos. Az egyetemi docens az Élet és Irodalomban megjelenő elemzésében kijelenti: felelős kormányzati tényezők egymástól eltérő összegeket(160-tól a 2009-10-es évre vonatkozó 1000 milliárdig) említenek az adó átalakítás kapcsán. A várható változások mértékéhez iránymutatóul szolgálhatnak a konvergencia program, ez sem jelent azonban biztos pontot, hiszen az adócentralizáció konvergencia programban jelzett várható arányát már többször módosították. Hozzátette: az adóemelés láthatóan túl jól sikerült, jó lenne, ha az államháztartási hiány csökkentése is ilyen eredményes lenne.
Az elemző, felsorolva azokat a változtatásokat, amelyeket kívánatosnak tartana, megemlíti a munkaterhek jelentős csökkentését. Vámosi-Nagy szerint Magyarországon 100 forint munkabér a munkáltatónak 134 forintjába kerül, a munkavállaló pedig ebből 59 forintot kap kézhez. Emiatt Magyarország jelentős versenyhátrányba kerül, ezért indokoltnak tartja a társadalombiztosítási járulék 8-10 százalékpontos csökkentése.
Szintén szükséges a 2006-ban bevezetett szolidaritási- vagy különadó eltörlése, mivel ez gyakorlatilag 20 százalékosra emelte a korábban alacsonynak számító, 16 százalékos társasági adót, emellett negatív hatást gyakorolt a személyi jövedelemadóra is. A külföldi befektetők vonzása Magyarországnak eminens érdeke – véli az elemző –, ezért fontos a társasági adó további csökkentése, a tíz százalékos kulcs általánossá tétele. Ennek oka, hogy a befektetők elsősorban a profitot terhelő adókra érzékenyek, nem az áfa vagy a jövedéki adó szintjére.
Az APEH volt elnökhelyettese megemlíti, hogy ez az adónem hatással van az szja-ra is: 2006-os adatok szerint az adó tömegének 79 százalékát a jövedelemtulajdonosok 22 százaléka fizette be. Mivel ebből tavaly 200 milliárdos bevétel származott, így az adószakértő a társasági adó további csökkentését javasolja, oly módon, hogy a most 50 milliós határig érvényes tízszázalékos adókulcsot általánossá tenné.
Vámosi-Nagy szerint szükséges lenne az önkormányzatok finanszírozásának megreformálása, és ezzel együtt az iparűzési adó eltörlése.
Hozzáteszi: a fenti elképzelések sok százmilliárd forint bevételkiesést okoznának, ami felelősséggel nem vállalható, bizonyos lépések megfelelő ütemezés esetén azonban elképzelhetőek. Úgy véli, az államháztartási hiány csökkenése optimizmusra adhat okot, a gazdaság kifehérítésével kapcsolatos intézkedések pedig hatékonyak, folytatásuk indokolt. Az adószakértő szerint ideje megszüntetni a bevételi jövedelemátalányokat, így az olyan, politikai okokból üzemeltett adókat, mint az eva vagy az ekho. Vámosi-Nagy ezen kívül megfontolandónak tartja a vagyoni típusú adók arányának módosítását, esetleg a korábban eltörölt földadó visszaállítását.
Forrás: Világgazdaság
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen