Hírek
Vajdasági legenda – és a valóság
Bizonytalan az agrárpolitika, egymás mellett él törpebirtok és latifundium, az ágazat hasznát kereskedelmi monopóliumok fölözik le – ez jellemzi ma a vajdasági mezőgazdaságot.
A titói Jugoszlávia idején a Vajdaságot egyszerűen az ország éléskamrájaként emlegették mind az állami szervek, mind pedig az ország lakosai. Egy idelátogató japán küldöttség annak idején azt mondta, hogy ők egész Európát ellátnák élelmiszerrel, ha ilyen minőségű földjeik lennének.
Tény és való, hogy a régióban a Vajdaság rendelkezik a legtermékenyebb szántófölddel, de a rekordhozamok és a terméscsúcsok ideje már régen lejárt. Mostanság a fejlettebb uniós országokban a búza átlagos hozama 7-9 tonna, a Vajdaságban viszont 4, a szűkebb Szerbiában pedig 3,5 tonna körül mozog.
Szerbiában körülbelül 4 millió hektárnyi megművelhető föld van, ebből 1 millió 650 ezer hektár található a Vajdaságban.
Ez a földterület bőségesen kielégíthetné az ország élelmiszer-szükségletét, de az utóbbi két évtized katasztrofális mezőgazdasági politikája oda vezetett, hogy évről évre felvetődik a kérdés: lesz-e elég saját termesztésű kenyérgabona?
Ehhez hozzájárul az állami kapcsolatokkal rendelkező kereskedelmi társaságok manipulatív piaci viselkedése is. A gazdáktól potom pénzért felvásárolják a terméket, majd óriási haszonkulccsal adják tovább a hazai vagy a külföldi piacon.
Jellemző például, hogy a Salford vállalat a szerbiai tejfeldolgozás 85 százalékát tartja a kezében. Sokan úgy látják, a monopolhelyzetű cég gyakorlatilag annyit fizet a tejtermelő gazdáknak, amennyit akar, s annyiért adja el a termékeit, amennyiért csak akarja.
A belgrádi lapok a napokban arról cikkeztek, hogy Montenegróban a szerbiai tejtermékek kevesebbe kerülnek, mint itt, ahol előállítják őket. Hasonló a helyzet az étolajjal is. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy az országban rohamosan csökken a sertés- és a szarvasmarha-állomány.
A gazdák belefáradtak az ingadozó árak kalkulálgatásába, a kiszámíthatatlan piaci helyzet követésébe: aki csak teheti, más megélhetés után néz. A kormány évekig nem vette komolyan a parasztemberek figyelmeztetését, akik arra mutattak rá, hogy az ágazat működéséhez hosszú távú tervek, állami támogatás és stabil árpolitika szükséges.
Az idei aszály felszínre hozta a rendszerbeli hiányosságokat, amelyeket végül a szaktárca is kénytelen volt beismerni. A magukra maradt földművesek tiltakozásaik dacára jóformán semmilyen kártérítésben nem részesültek a katasztrofális szárazság következményeinek elhárítására.
Mivel sokan forgótőke nélkül maradtak, az átlagosnál jóval kevesebben vetettek búzát. Az ország egyik legjobb szakembere, dr. Miroszlav Malesevics, az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet munkatársa elmondta: az országban még soha sem vetettek ilyen kevés búzát, mint az idén. Mindeddig csak 440 ezer hektáron került földbe a mag, így szinte biztos, hogy Szerbia – óriási termelési potenciálja mellett – jövőre gabonabehozatalra szorul.
A fonák helyzet kialakulásához a kormány szakszerűtlen és érdekcsoportokat támogató hozzáállásán kívül az is hozzájárul, hogy sem Szerbiában, sem pedig a Vajdságban nem működnek megfelelő termelői szövetségek, az egyéneket, a kistermelőket pedig bedarálja a kereskedelmi lobbi.
Az átlagos kisgazda még mindig csak 3-4 hektárnyi földdel rendelkezik. Igaz, legtöbbször nem ebből él, inkább csak nosztalgiából művelgeti a családi parcellákat. A rengeteg felaprózott gazdaság azonban hiába birtokolja a földterületnek több mint 80 százalékát, ha nem tud egységesen fellépni a piacon.
Vannak ugyan próbálkozások, de a mezőgazdasági termékpiac mozgásait továbbra is a politikusi körökben támogatással rendelkező kereskedelmi lobbi, illetve az összterület kevesebb mint 20 százalékával rendelkező, de fejenként 20-30 ezer hektár földet össszevásároló újgazdag farmerréteg irányítja. Az utóbbi évek rossz termelési eredményei ellenére az államnak továbbra sincs támogatási politikája.
A tartományi végrehajtó tanács jogai és lehetőségei arányában segíteni próbál a gazdáknak. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója, Szabó József elmondta, hogy az illetékes tartományi szervek többféle hitelt biztosítanak a bejegyzett gazdaságoknak, igen kedvező feltételek mellett.
Van olyan hitel, amelyet mindössze 2,1 százalékos kamatlábbal kínálnak például öntözőrendszerek kiépítésére.
A gépállomány elöregedése mellett a tartomány mezőgazdaságának legnagyobb hiányossága az, hogy a Mária Terézia idején kiépített Ferenc-csatorna vize még mindig kihasználatlanul folyik végig a Vajdaságon, hiszen a lehetséges 500 ezer hektárnyi termőföldnek csak egytizedét öntözik a gazdaságok.
Forrás:Népszabadság
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok