Az egykori őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002 tavaszán nőtt ki Magyarország tizedik nemzeti parkja. A környezet- és természetvédelmi szakemberek által csaknem harminc éve szorgalmazott, több mint negyvenezer hektáros nemzeti park létrehozásáról egy 1996-ban elindított aláírásgyűjtés nyomán 2001-ben született döntés.

A helybeliek egy része ellenezte a tervet, attól tartva, hogy az új nemzeti park a hétköznapokban korlátozásokat jelent. Az őrségiek azt is kifogásolták, hogy a megkérdezésük nélkül döntöttek a nemzeti park létrehozásáról, valamint nem kaptak kellő tájékoztatást a változásokról.

Az új kormányzat 2006-ban úgy találta: nagyon sok pénz az a hat-hétmillió forint, ami a nemzeti park önállóságának megszüntetésével megspórolható, ezért az őrségit összevonta a fertő-hanságival. Alig egy évre rá már az volt a hivatalos vélemény, hogy mégiscsak az önálló őrségi nemzeti park a legjobb megoldás. Például azért, mert az önállósítás eredményeként – költségvetési többletkiadás nélkül – lehetőség nyílik arra, hogy a nemzeti park jelentős pályázati forrásokhoz jusson, s regionális természetvédelmi-turisztikai központtá váljon.

Így 2008 áprilisától az őrségi Nemzeti Parkot újra önálló igazgatóság irányítja. Az igazgató posztot – a pályázatra öten jelentkeztek – április elsejével Márkus Ferenc, a WWF Magyarország eddigi igazgatója tölti be, akinek nem új ez a helyzet, hiszen korábban már vezette a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot.

Az őriszentpéter központú őrségi Nemzeti Park egyik kiemelt feladata lesz a kezelésébe kerülő Pityerszeri Skanzen turisztikai fejlesztése, ahol a több száz millió forintos pályázatainak segítségével korszerű látogatóközpont épül. A tervek szerint Vendvidéken, Apátistvánfalván egy volt határőrlaktanyából úgynevezett "Nyugati Kapu" látogatóközpont és élményút épül.

A nemzeti park fejlesztésének másik új eleme a "Keleti Kapu", ami a Szőce melletti tőzegmohás láp jelenleg is meglévő kutatóházának átépítésével jön létre. Ezt természetvédelmi bemutató tanösvénnyel és kerékpárúttal kiegészülve vehetik igénybe a látogatók.

A hat évre kinevezett Márkus Ferenc tisztában van azzal, hogy nem ez lesz életének a legnyugalmasabb időszaka. A nemzeti park kiemelt feladatai közé tartozik például a Rába ügyének kezelése – elképzelhetőnek tartja, hogy az osztrák bőrgyárak szennyezésének megszűnése után sor kerülhet a folyó ökológiai rehabilitációjára.

Vagy éppen a tervezett osztrák hulladékégető mű építésének megakadályozása is sikertörténet lehet. Ez utóbbi nehéz lesz, de talán esélyt ad, hogy ügyfélként hazánk részt vehet az eljárásban.

Márkus fontosnak tartja, hogy mielőbb feltérképezzék az erőmű által érintett környék élővilágát, mert csak ennek ismeretében lehet annak esetleges negatív hatásait kimutatni. A nemzeti park 36 emberrel próbálja megóvni azt a vidéket, amelyik a minap nyerte el a legtöbbet fejlődő ökoturisztikai célpont címet.

Forrás: Népszabadság – Ötvös Zoltán