Rövid két hétig érdekes Magyarországon az, hogy a közbeszerzési megbízást teljesítő, illetve ezért havi átlagban több mint százezer forintnyi közpénzt felvevő vállalkozásoknak van-e egyébként adótartozása vagy sem. Bár a törvényalkotók – jelesül a tavalyi adócsomagot benyújtó Pénzügyminisztérium – sokat várt ettől a gazdasági kapcsolatok kifehéredése, és a végeláthatatlan körbetartozási láncok lassú felszámolása terén, az ehhez kapcsolódó szigorítást tíz hónappal elhalasztják a nemrég benyújtott és hétfőn máris végszavazásra kerülő minim-adócsomagban.

Mára ugyanis bebizonyosodott: nem lehet elvárni az alvállalkozóktól, hogy mielőtt felvennék a vállalkozási, megbízási díjat, egy 15 napnál nem régebbi nullás igazolást mutassanak be az őket kifizető vállalkozónak. Az adót ugyanis sokan csak abból a pénzből tudják megfizetni, amit akkor kapnának meg, ha már megfizették volna – indokolja a szigorítás visszavonását az egyik kormánypárti képviselő. S az elvileg március 1-jétől élő új szabály más rendelkezései is gondot okozhatnak a napi gyakorlatban.

Ezzel együtt sokat mond a hazai pénzügyi jogszabály alkotási gyakorlatról az, ahogy a kormány, illetve az Országgyűlés költségvetési bizottsága eljutott a közbeszerzési szabály hatálybaléptetésének 2009. január 1-jéig való kitolásához. Az egyébként a frissen elfogadott, új áfatörvény módosítását tárgyaló törvénycsomagban még csak egy könnyítés szerepelt a nullás igazolások használatára vonatkozóan, majd a költségvetési bizottság először 2008. szeptember 1-jére, majd 2009. január 1-jére tolta ki módosító indítványában a szóban forgó szabályok hatálybalépését.

(A most élő rendelkezés a módosítás kihirdetése utáni napon veszti hatályát). S persze utóbbi kellőn távoli dátum ahhoz, hogy addig bármi megtörténhessen a törvénykönyvekben. A közbeszerzések terén uralkodó – vélhetően – áldatlan állapotok rendbetételére addig felhasználhatják a közbeszerzési törvény tavaszi ülésszak során várható átszabását is. S ha ez nem jön be, még ott az őszi ülésszak.

Hasonló törvényalkotási logikát követve változhat a jövő héten vadonatúj áfatörvényünk is. A korábbi, évente toldozott jogszabály újraírásán – az uniós mintáknak megfelelően – három évig dolgoztak, s máris hozzá kell nyúlni, mivel vagy a kérdéses rendelkezéseket észszerűtlen alkalmazni vagy azt sem lehet tudni, hogy kire is vonatkozik pontosan az adott szabály. Ily módon egyértelműsíteni kellett, hogy a januártól élő fordított áfa kire, milyen építési-szerelési szolgáltatásra, értékesítésre is vonatkozik.

(Ekkor nem az eladó, hanem a vevő vállalkozó számítja fel, majd vonja le a forgalmi adót). A módosítás szerint akkor kell majd fordítva felszámítani az áfát, ha engedélyköteles építési-szerelési munkálatokat végeznek az adott ingatlanon. Mindez azonban várhatóan május 1-jétől él majd, addig a mostani – nem épp egyértelmű – szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az APEH méltányos megítélést ígért az érintetteknek.

Az önkormányzatok kedvéért két változtatás is várható. Ismét megoldható lesz, hogy a lakóingatlanokat áfamentesen, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig áfásan adják bérbe a helyhatóságok, és persze más adózók is. Ma ugyanis minden ingatlant egyféleképp, tehát áfásan vagy nem áfásan tud kezelni a jogszabály. S míg az üzleti ügyfeleknél ésszerű a forgalmi adó felszámítása, a szociális bérlakásoknál már kevésbé. Az áfakörbe ki és bejelentkezni a módosítás elfogadását (ez várhatóan március 10-e lesz) követő 30 napig lehet.

Hasonló gond merült fel az önkormányzati oktatási, nevelési és szociális intézményekben az étkeztetéssel. Ilyen közszolgáltatást tavaly még áfa felszámítása és levonása mellett is lehetett végezni, az új szabály szerint mindenképpen áfamentes ez a fajta étkeztetés. Ám így az immáron vissza nem igényelhető áfa "bennragadt" a költségek között. A módosítás elvileg újra lehetőséget adna arra, hogy áfásan is végezhessék az étkeztetést. Ezzel együtt azt is kikötnék: aki az áfakörből való kikerülés után nem csökkentette az étkeztetés díját az immáron arra nem rakódó adó mértékével, az most nem növelheti meg árait.

Ismét terítékre került az ingatlanadó kérdése is a módosítások során. Emlékezetes: az őszi módosításnak köszönhetően 2009 januárjától kötelezően változna a helyi ingatlant terhelő adók kiszámításának módja – többnyire nőne ezáltal az adó. Igaz, már az őszi adócsomag szavazásakor sem értett ezzel egyet sem a Fidesz, sem az MSZP.

Az ellenzéki párt azonban elvétette a szavazást, és átment az SZDSZ-nek akkor még tetsző jogszabály. Most, egy ötpárti egyeztetés alapján az MSZP-ben úgy látják, simán végigvihető az ingatlanadó-szabály "visszacsinálása". Szintén a költségvetési bizottság jegyzi azt az indítványt, amely szerint jövőre is választhatnának az önkormányzatok: az alapterület, a forgalmi érték vagy – a luxusadónál kipróbált módszer -, a számított érték alapján vetik ki az építmény és a telekadót

Forrás: Népszabadság – Czauner Péter