Agrárgazdaság
Új törvény születik Magyarország értékes vagyonáról az erdőről?
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat törvényalkotási fázisba kerülése tekinthető 2008 legfontosabb szakmai eredményének – mondta Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke
Az uniós csatlakozással, a tulajdonosok számának nagyságrendekkel történt megnövekedésével, valamint a közigazgatási reformmal indokolja Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az új erdőtörvényről szóló javaslat megalkotását
A mostani javaslat az 1996-ban hozott erdőtörvényt váltja majd fel, az első ilyen jogszabály 1879-ben született, ez már az ötödik a sorban. Fő szabályként emeli ki a javaslat, hogy az erdőkből származó bármilyen állami bevétel csak az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére fordítható. Az erdőnek legalább 20 méter szélesnek, 5 ezer négyzetméter területűnek és 2 méter magasnak kell lennie.
Az állami tulajdonban lévő erdők a kincstári vagyonba tartoznak és korlátozottan forgalomképesek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az 5 hektárnál nagyobb erdők csak legalább azonos értékű cserével kerülhetnek ki az állami tulajdonból, míg az ennél kisebbek – amennyiben az államon kívül más is tulajdonosa azoknak – el is adhatók. A vételárból azonban másik erdőt kell vennie az államnak. A cseréhez és az eladáshoz az illetékes miniszter egyetértése szükséges.
A javaslat az erdészeti létesítmények között sorolja fel az erdészeti magánutakat, valamint a keskeny nyomközű erdei vasutat.
Az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet a tulajdonosokról, illetve a jogszerű használókról. Ha egy erdőnek több tulajdonosa van, akkor a területet egy személy használatába kell adniuk. Gazdálkodási céllal az erdő haszonbérletbe adható.
Az erdő gazdasági rendeltetését három pontban foglalja össze a javaslat. Így az erdő lehet faanyag termelő, szaporítóanyag termelő, illetve vadaskert. Az erdők nyilvántartására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adattárat működtet.
Külön fejezet foglalkozik az erdő védelmével. Ott legeltetni, hulladékot lerakni, lombot levágni, illetve mohát gyűjteni nem lehet. Az erdő látogatójánál nem lehet motoros fűrész, fél kilogrammnál nehezebb fejű fejsze, illetve 30 centiméternél hosszabb kézi fűrész.
Ha olyan tulajdonos – illetve erdőgazdálkodó – kér fakitermelési engedélyt, aki három éven belül megsértette az erdőgazdálkodási előírásokat, csak biztosíték ellenében kaphatja meg azt. A biztosíték az erdőfelújítást garantálja, és bankgarancia, hatósági vagy ügyvédi letétbe helyezett készpénz, államkötvény, illetve az állam javára bejegyzett jelzálogjog lehet. Az újraerdősítés végén visszajár a biztosíték 70 százaléka, majd a következő ellenőrzés után a maradék is.
A fakivágás alapdokumentuma az erdőgazdálkodási műveleti lap. A kivágott fát az ez alapján kiállított szállítójeggyel lehet csak továbbítani. A hatóság a jegy meglétét ellenőrizheti.
Az erdők gyalog, de csak a kijelölt úton – üdülési, sportolási és kirándulási céllal – ingyen látogathatók. Az erdő tulajdonosa követelheti az okozott kár megtérítését. Lovagolni és járművel közlekedni csak a kijelölt úton lehet. Egyes járművek erdei közlekedése korlátozható. A lovagló- és a kerékpár utakat úgy kell kijelölni, hogy nagyobb területi egységben összefüggő hálózatot alkossanak.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból