Elsőként azt kell eldönteni, hogy a lakás melyik részébe kívánnak növényeket elhelyezni. A növények – persze fajonkénti eltérésekkel – mindenütt megélnek, ahol naponta legalább néhány órára van annyi fény, hogy olvasni lehet. (Most nem említjük, az edényben lévő táptalaj minőségét, a megfelelő öntözést. A helyiségek hőmérsékletét az átlagos lakásban előfordulónak tekintjük.) A növényi élet szempontjából fontos a fűtés technológiája. A radiátoros, kályhás melegítéssel a zöldek többsége jobban együtt él, mint légbefúvással, vagy a padlófűtéssel. Ezek ugyanis, állandó és intenzív szárító légmozgással járó sivatagi klímát modelleznek.

Az tudja igazán, hogy a virágboltok többségében milyen keveset tudnak a növények mérgezőségéről, aki terráriumba hüllőnek próbált növényt vásárolni. A jobb érzésű eladók bevallják: nem tudják, hogy a kiválasztott növény ehető-e. A legtöbb növénytartó és -ajándékozó nem is gondol erre, amikor cserepes növényt vagy vágott virágot vesz olyan családnak (vagy esetleg magának), ahol a lakásban kisgyermek kószál, vagy házi kedvencet, kutyát, macskát, néha szabadon eresztett madarat tartanak. Ezért a növények vásárlásakor nemcsak a küllem, az elhelyezés lehetőségei, hanem a biztonság is fontos követelmény.

A vadon élő állatok, madarak pontosan ismerik a növényekben rejlő mérgeket, amelyek gyakorta gyógyszerek. A házban élőknél ezek a nem mindig öröklődő tulajdonságok eltompultak, de egy-két zöld lakoma utáni bőrviszketés, gyomor- és bélgörcs, hányás, hasmenés jó tanítómester. Az idősebb állatok belső bajaik kezelésére ügyesen használják gyógykezelésre a növényeket. Például a kutya, macska gondosan megválogatva harap egy kis zöldet gyomorbántalmai kezelésére.

A házi kedvenceknél is jobban kell vigyázni a kíváncsi gyerekekre. Ha már megtörtént a baj, akkor érdemes azonnal orvoshoz fordulni, ilyenkor jó, ha ismerik a növény pontos nevét. Az esetek többségében nincs nagy gond, a bejutott méreganyag hígításáról, közömbösítéséről, mielőbbi eltávolításáról kell gondoskodni. A bőrpírt szappanos lemosással és nyugtató kenőcsök használatával lehet enyhíteni.

A kellemetlenséget azzal lehet megelőzni, hogy pontosan ismerjük a növényeink nevét, tulajdonságait, és ennek alapján helyezzük el a lakásban.

Fürdőszoba, a kisablakos WC, kamra, sötét folyosó, garázs – megannyi helyiség, ahová látszólag nem való növény. A zöldek szerelmesei azonban nem ismernek lehetetlent, és amióta a dísznövény-kereskedelem nemzetközi, nem nehéz beszerezni a speciális igényű növényeket. De a fürdőszoba, az amúgy szobai növényeknek, páfrányoknak, orchideáknak is ideális hely. Az ügyes kertész egész dzsungelt alakíthat ki. (Kellemes illatot terjeszt a fürdő ablakába tett cserepes jácint. Egyedül arra kell ügyelni, hogy földje soha ne száradjon ki.)

A folyosók is benépesíthetők. Ha a hely inkább sötét, akkor oda valók egyes aráliák, filodendronok. A lépcsőházba, ahol esetleg kis ablakon szűrődik be a fény, jól mutatnak a kúszónövények vagy az ámpolnák. Utóbbiakat a fényforrás közelébe kell akasztani.

A konyhába a csinos formát mutató, illatos fűszernövények valók: a díszpaprika, korallbokor, menta, metélőhagyma, metélőpetrezselyem, rozmaring.

A szemnek világosnak is tűnik az északi fekvésű, vagy a magas házak által határolt ablak, de a fénykedvelő növényeknek ez a világosság kevés. A dzsungellakók nyáron jól elvannak a sötétebb zugokban, de ősszel elkezdhetik leveleiket hullajtani, vagy megnyurgult hajtásaikkal kalimpálnak a fény után.

Szerencsére sok száz tetszetős levélmintázatú és szép, különleges virágot hajtó növény megél a fényszegény szobákban is. Ráadásul vannak közöttük igen nagyra megnövő, dekoratív, robusztus növények is. Az ilyen szobákba valók a következő növények: alokázia, arália, bordapáfrány, borostyánarália, botpálma, csüngő csokrosinda, fészekpáfrány, kapaszkodó fikusz, kukoricalevél, kúszóka, lapát pikkelyvirág, pikkelyes fenyő, pletyka, pompás flamingóvirág, puszpáng, rákvirág, sárga csíkos törpe kálmos, sárkányfa, selyemtölgy, szalagpáfrány, szívlevelű filodendron, tarackoló fajdbogyó, tarka dracéna, tarkalevél (Caladium), tigriske, tyúkanyó, villás szarvasagancspáfrány, vénuszfodorka, vitorlavirág. Érdemes esetleges különleges ápolási igényekről tájékozódni.

A pozsgások különleges növények. Fura leveleikkel, hajtásrendszerükkel és elképesztő tulajdonságaikkal az átlagos hobbikertész tudását próbára tevő növénycsodák.

Pontosabban önmegtartóztatást követelnek. Több fajuk vegyületei révén akár évekig is megvannak víz nélkül. A húsos levelű pozsgások, telepes növénykövek és a szúrós kaktuszok ha már gyökeret eresztettek, hosszú életűek lesznek.

Forrás: Népszabadság – Czauner Péter