E szerint a kettős könyvvitelt vezető közel 315 ezer magyar vállalkozás közel 97 százaléka olyan kisvállalkozás, amelynek éves nettó árbevétele nem éri el a kétmillió eurós limitet. Márpedig ezek a cégek a számviteli beszámoló készítése során arra törekednek, hogy minél rosszabb eredményeket, minél alacsonyabb adókötelezettséget mutassanak ki.

Az adózással kapcsolatos adminisztratív feladatok ugyanakkor nem az igazán kis cégeket sújtják, hanem az ennél némileg nagyobbakat – ez már a Pécsi Tudományegyetem tanulmányából derül ki. A szintén a GVK megbízásából készült elemzés szerint a vállalkozások adminisztratív terhelése Magyarországon igen magas, és komoly gondot okoz az adószisztéma bonyolultsága, valamint a sokszor csupán rövid távú célokat szolgáló módosítások, a szabályozás hektikus változása.

Tény ugyanakkor, hogy az adózással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítésének fő akadálya, hogy maga az adószisztéma is bonyolult – vélik a kutatók, akik szerint mind az adónemek, mind a hatóságok, intézmények számát jelentősen csökkenteni kell. A helyzeten nem javít az sem, hogy a magyar adómorál nagyon rossz, ugyanakkor a jogalkotók és a hatóságok sem képesek különbséget tenni az illegalitásra és a legalitásra törekvő adózók között. A szabályok egyszerűsítésével többen fizetnének adót, különösen akkor, ha a jogszabálykövetők támogatásban részesülnének, és csökkennének az adózással kapcsolatos költségek – áll az elemzésekben.

További előny lehetne, hogy az adóhatósági vizsgálatok is hatékonyabbá válnának, és nőne hazánk verseny- és tőkevonzó képessége is. Kérdés, hogy az egyre húzódó, adójogszabályokkal kapcsolatos kormányzati egyeztetések során e szempontokat is figyelembe veszik-e a döntéshozók.

Forrás: Világgazdaság