A Maros melletti Magyarcsanád önkormányzatának például évi 340 millió forint a költségvetése – ehhez képest 20 millió forintot követel tőle a hódmezővásárhelyi BS Alfa Bt., amely a Maros áradásakor a településen a fertőtlenítést végezte.

Romániában nemcsak a Maros, hanem a Temes is kiöntött. A trágyát, a szennyvizet, az üdülőterületi illemhelyek tartalmát mind magával sodorta a víz – emlékezett vissza Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere.

Előtte sorozatban jöttek a hírek a madárinfluenza- járványról. Az esőzések miatt egybefolyt a belvíz a töltések mellett feltörő, fakadó vizekkel. A töltés mellett állandóan jártak-keltek az emberek, mert védekezni kellett – ha felüti a fejét valamilyen fertőzés, bárhová elhurcolhatták volna.

A magyarcsanádi polgármester hangsúlyozta: önszántukból döntöttek a drága fertőtlenítés mellett, hiszen tisztában voltak azzal, hogy a saját költségvetésükből képtelenek lesznek kifizetni az árát.

Az árvízi védekezést irányító hatóságok képviselői tanácsolták, hogy fertőtlenítsenek minél előbb – nehogy kitörjön valamilyen járvány. Hogy pontosan melyik hatóság képviselői, és személy szerint kik sürgették a fertőtlenítést, arra Farkas Jánosné nem kívánt válaszolni.

Elhiheti – folytatta Farkas Jánosné -, ha nem biztosítottak volna bennünket arról, hogy ezt a vis maior-alapból kifizetik, akkor nem írtunk volna alá semmilyen szerződést. Minden település beleírta a szerződésbe, hogy a munkát a vis maior- alap terhére kérjük elvégezni, mert nincs rá pénzünk.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium utólag fölöslegesnek ítélte a fertőtlenítés nagy részét, és nem fizetett. A munkát elvégző BS Alfa Bt. fizetési felszólítást küldött a településeknek.

Csanádpalota önkormányzata a bírósághoz fordult, amely azonban elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy a szerződés a megrendelő önkormányzat és a szolgáltatást végző cég között jött létre; nem jogszerű az a kitétele, amely szerint egy harmadik szereplő, a minisztérium fizeti a számlát. Tizenegy település tartozik most összesen 180 millió forinttal a BS Alfának. Ha fizetniük kell, ellehetetlenül a költségvetésük.

Kérdés, ki tanácsolta a polgármestereknek a fertőtlenítést, akinek el is hitték, hogy majd a minisztérium fizet. Túri József, a BS Alfa Bt. ügyvezetője állítja: a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője volt az, aki a vis maior-kártérítés igényléséhez kiadott formanyomtatványon aláírásával igazolta, hogy "az önkormányzat a megjelölt munkákat elvégezte, a jelzett védekezési költségek indokoltak".

Túri arra a dokumentumra is hivatkozott, amely szerint a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács is "az igényelttel megegyező összeggel és támogatóan" terjesztette föl a vis maior-kérelmeket az ÖTM-hez. Ott viszont utólag, a veszély elmúltával vitatni kezdték a kifizetést. Sokallották mind a négyzetméterenkénti 32 forintos egységárat, mind a fertőtlenített terület nagyságát.

Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság is vizsgálatot indított az ügyben. Dobson Tibor szóvivő kérdésünkre elmondta: a vizsgálat során nem merült föl Kató Sándor Csongrád megyei katasztrófavédelmi igazgató büntetőjogi felelőssége.

Annyi történt, közölte a szóvivő, hogy a katasztrófavédelmi igazgatóság továbbította a fertőzésveszélytől érintett települések önkormányzatainak a BS Alfa Bt. ajánlatát és elérhetőségét. Ez semmilyen jogszabályt nem sért. Abban, hogy ezek után mekkora területen és mennyiért fertőtlenítettek, semmilyen szerepe nem volt a katasztrófavédelemnek.

Forrás: Népszabadság – Tanács István