Agrárgazdaság
Tovább harcolnak Brüsszellel a V4-ek agrárkamarái
Az EU-ban kialakult gabona- és tejpiaci válság azonnali kezelését kérve és a megoldásra javaslatokat is téve a Visegrádi Csoport (V4) országainak agrárkamarai vezetői csütörtökön közös levélben fordultak az unió agrár-biztosához, Mariann Fischer Boel-höz, továbbá a két legerősebb európai agrárlobbista csoportosulás, a COPA és a COGECA vezetőihez – tudatta a szlovákiai Poprádról Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára
A V4-ek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – agrárkamarái rendszeresen egyeztetik álláspontjukat és gyakran együtt lépnek fel az Európai Unió élelmiszer-gazdaságát érintő ügyekben. Most megítélésük szerint e területen a gabona- és a tejpiac helyzete a legkritikusabb. Ezért a mostani poprádi találkozónak is ez volt a legfontosabb téma.
Az agrárkamarai vezetők a gabonaügyben azt várják az uniótól, hogy tartsák fenn továbbra is a kalászos gabonákra vonatkozó intervenciós feltételeket. Továbbá azonnali hatállyal állítsák vissza a kukorica intervenciós felvásárlását, amely ez évtől lényegében megszűnt.
Emellett kérik az unión kívüli országoknak kiadott gabona-importengedélyek visszavonását. Szeretnék elérni azt is, hogy a tengerrel nem rendelkező országokra Brüsszel alkalmazzon egy fuvartámogatást, amely 100 kilométerenként és tonnánként 3 euró lenne. Ezzel a támogatással ezek az országok mérsékelhetnék versenyhátrányukat a kikötőkkel rendelkező országokkal szemben.
A tejpiacon kialakult helyzetről a V4-ek agrárszakértői megállapították: általában igaz, hogy egész Európában gondok vannak a tejpiacon. Vagyis: nyomottak az árak, de a nyugati országokban még mindig magasabb – literenként átlagosan 26 eurócent – a felvásárlási ár, mint a V4-enél, ahol csak maximum 22 eurócent az ár.
Ezért azt kérik az agrárkamarai vezetők az uniótól, hogy tegyen lépéseket egyrészt ezen egyenlőtlenség mérséklésére. Másrészt pedig szüntessék meg a termelési kvóták további növelését. S emeljék meg 50 százalékkal a kvótaalapú támogatást, és tegyen meg mindent a felvásárlási árak gyors növelése érdekében.
Ezen kívül a tanácskozás témája volt az unió 2013 után alkalmazott Közös Agrárpolitikája (KAP) is. A V4-ek kamarai vezetői egyetértettek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani az unióhoz újonnan csatlakozott országokban a közvetlen és fejlesztési támogatásokat.
Ezek az országok ugyanis történelmi adottságaik miatt képtelenek voltak olyan fejlettségi szintre emelni mezőgazdaságukat, mint a régi tagországok. Ezért elvárják, hogy a KAP-reform során csak kis mértékben csoportosítson át az EU a mezőgazdasági támogatásokból a vidékfejlesztési kasszába.
Áttekintették továbbá a V4 országokban az agrártermelőket és vállalkozásokat terhelő adók, társadalombiztosítási járulékok és az önkormányzati és földadók mértékét. Megállapították, hogy egyik országban sincs kedvezménye az agrártermelőknek más vállalkozásokkal szemben.
Az agrárkamarák viszont most úgy döntöttek, hogy ezen változtatni kívánnak. Ezért a jövőben összehangolt lépéseket tesznek bizonyos kedvezmények elérése érdekében.
Az agrárkamarai vezetők a gabonaügyben azt várják az uniótól, hogy tartsák fenn továbbra is a kalászos gabonákra vonatkozó intervenciós feltételeket. Továbbá azonnali hatállyal állítsák vissza a kukorica intervenciós felvásárlását, amely ez évtől lényegében megszűnt.
Emellett kérik az unión kívüli országoknak kiadott gabona-importengedélyek visszavonását. Szeretnék elérni azt is, hogy a tengerrel nem rendelkező országokra Brüsszel alkalmazzon egy fuvartámogatást, amely 100 kilométerenként és tonnánként 3 euró lenne. Ezzel a támogatással ezek az országok mérsékelhetnék versenyhátrányukat a kikötőkkel rendelkező országokkal szemben.
A tejpiacon kialakult helyzetről a V4-ek agrárszakértői megállapították: általában igaz, hogy egész Európában gondok vannak a tejpiacon. Vagyis: nyomottak az árak, de a nyugati országokban még mindig magasabb – literenként átlagosan 26 eurócent – a felvásárlási ár, mint a V4-enél, ahol csak maximum 22 eurócent az ár.
Ezért azt kérik az agrárkamarai vezetők az uniótól, hogy tegyen lépéseket egyrészt ezen egyenlőtlenség mérséklésére. Másrészt pedig szüntessék meg a termelési kvóták további növelését. S emeljék meg 50 százalékkal a kvótaalapú támogatást, és tegyen meg mindent a felvásárlási árak gyors növelése érdekében.
Ezen kívül a tanácskozás témája volt az unió 2013 után alkalmazott Közös Agrárpolitikája (KAP) is. A V4-ek kamarai vezetői egyetértettek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani az unióhoz újonnan csatlakozott országokban a közvetlen és fejlesztési támogatásokat.
Ezek az országok ugyanis történelmi adottságaik miatt képtelenek voltak olyan fejlettségi szintre emelni mezőgazdaságukat, mint a régi tagországok. Ezért elvárják, hogy a KAP-reform során csak kis mértékben csoportosítson át az EU a mezőgazdasági támogatásokból a vidékfejlesztési kasszába.
Áttekintették továbbá a V4 országokban az agrártermelőket és vállalkozásokat terhelő adók, társadalombiztosítási járulékok és az önkormányzati és földadók mértékét. Megállapították, hogy egyik országban sincs kedvezménye az agrártermelőknek más vállalkozásokkal szemben.
Az agrárkamarák viszont most úgy döntöttek, hogy ezen változtatni kívánnak. Ezért a jövőben összehangolt lépéseket tesznek bizonyos kedvezmények elérése érdekében.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok