Az elmúlt időszakban átalakult az élelmiszerbiztonságért felelős közigazgatási szervezet és az élelmiszerlánc biztonságot a korábbi több ellenőrző szervezettől eltérően jelenleg már az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó, egyetlen egységes szervezet felügyeli.

A törvény négy jogszabályt vált fel, a jogi szabályozás terjedelme így a felére csökken és egységessé válik.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a szabályok ellen vétők szigorúbb szankciókra számíthatnak. A bírságokat 15 napon belül, azaz gyakorlatilag azonnal be kell befizetni, és azok várhatóan adók módjára lesznek behajthatók. A jövőben a szabálytalanságot elkövető vállalkozás vezetője személyesen is felelhet a szabálytalanságért.

A bírság összegét is a vállalkozás gazdasági teljesítménye szerint szabják majd ki a hatóságok. A büntetés alsó határa 15 ezer forint, felső határa pedig 2 milliárd forint lesz.

Az új élelmiszerbiztonsági szervezet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) szervezeti keretein belül működik, és mintegy 2.500 ember foglalkozik az élelmiszerbiztonság felügyeletével, ellenőrzésével. A szervezet hatásköre a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig terjed. Nem foglalkozik viszont olyan humánegészségügyi kérdésekkel, mint az ételmérgezések kivizsgálása. A fogyasztó esetleges megkárosítását a továbbiakban is a fogyasztóvédelem felügyeli. Az új szervezet feladata, hogy hatékonyan fellépjen a mező- és az élelmiszergazdaságban a feketegazdaság tevékenysége ellen.

Az jelenleg pontosan nem tudható, hogy az élelmiszerbiztonság garantálása mennyibe kerül éves szinten az állami szervezeteknek. Gráf József agrárminiszter korábban az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az emberi egészség és az élelmiszerbiztonság minden pénzt megér.

Magyarországon az élelmiszerek előállítása biztonságos, a fogyasztók jó minőségű árut kapnak – mondta Süth Miklós május végén Budapesten egy nemzetközi élelmiszerbiztonsági konferencián.

Forrás: MTI