A változások hatékonyabb eszközöket adnak az adóellenőrök kezébe is.

Ennél többeket érint az adójóváírás rendszerének megváltoztatása. Januártól az egykor a minimálbér-adómentességért létrehozott kedvezményt többen és nagyobb összegben kapják. A kiegészítő adójóváírást összevonják az alap-adójóváírással, így ennek havi összege 11340 forint lesz az adóból levonható összeg havi 105 ezer forintos bruttó jövedelemig, felette, havi 230 ezer forintig, pedig fokozatos csökken a kedvezmény összege. (Ma 175 ezer forintnál már nem jár.) Így a közepes és annál kicsit jobb keresetűek járnak jól, havi néhány ezer forinttal több marad nekik. Pontosabban a néhány ezres összeg egy része. Az adótáblát, a 18 és a 36 százalékkal adózó jövedelmek közötti sávhatárt ugyanis most nem igazította a kormány az infláció szerint feljebb. Így aki fizetésemelést kap, annak most könnyebben eshet az új keresete vagy annak nagyobb része a magasabb kulcscsal adózó sávba. Ezt a hatást ugyan tompítja az adójóváírás kiszélesítése és fokozatosabb kivezetése, azonban megérezhetik majd a valorizáció elmaradását – ahogy ez többletbevételként az államkincstárnál is megjelenik majd.

Nem véletlen, hogy a béren kívüli juttatások terén az idén is "kialkudott" az Országos Érdekegyeztető Tanács némi könnyítést. Így 2008-ban emelkedik az adómentesen adható étkezési utalványok értéke (a hideg étkezési utalvány ötről hatezer forintra, a meleg étkezési utalványé pedig 10-ről 12 ezerre), az adómentes iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékát érheti el, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba szintén a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeget fizethet be adómentesen a munkáltató (eddig ez 20 százalék volt).

Kedvezően változik a befektetési jegyek adóztatása. Most ugyanis attól függetlenül le kell róni a 20 százalékos adót az ebből származó nyereség után, hogy az illető más befektetésén esetleg bukott-e. Januártól csak a nettó nyereség után kell adózni, vagyis a befektetési jegyekből származó nyereségből ki kell vonni a veszteset, és az így képződő összeget kell leadózni.

Januártól megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, vagyis aki eladja lakását, és az így képződött jövedelme után adóznia kell, befizetendő adóját már nem csökkentheti azzal, hogy öt éven belül másik lakást vesz vagy másik lakóingatlan felújításába, bővítésébe fekteti pénzét. Ellenben 15-ről öt évre csökken az a tulajdonlási időtartam, amely után már adómentesen lehet eladni lakásunkat – a telkek esetében nincs ilyen változás. A lakáseladásból befolyó jövedelem (az eladási árat csökkenteni kell a szerzéskori értékkel és a bizonylattal igazolható ráfordításokkal) 25 százalékára rúgó forrásadót 2008-tól már csak az idősotthonba, ápolási otthonba történő befizetésekkel lehet csökkenteni.

Átmeneti szabály: az, aki még 2007-ben eladta lakását (a földhivatal érkeztette az erről szóló szerződést), annak továbbra is él a lakásszerzési kedvezmény a korábbi feltételekkel – a megelőző 12 vagy a rá következő 60 hónap során történő lakáscélú ráfordításainak értékével ez esetben még csökkenthető az adó, ám csak akkor, ha az újonnan beszerzett lakást aztán öt évig tartja az illető.

A jövő évtől évente legfeljebb háromszor, az első fél évet, illetve a harmadik és a negyedik negyedévet követő 15. naptól igényelhetik vissza a mezőgazdasági termelők a gázolaj jövedéki adóját – az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. A 2007 végéig hatályos szabály úgy szólt: a gázolaj adója az adott negyedévet követő hónap 15. napjától igényelhető vissza. A negyedéves visszaigényléseknél azonban legfeljebb az éves penzum negyede volt figyelembe vehető, annál több nem. Az új szabály ezzel szemben kimondja, hogy a jövedékiadó-visszatérítés joga a felhasználás napján nyílik meg.

 Januárban lép életbe az új áfatörvény, és ezzel hatályát veszti a régi, a mostani. Ez főként a cégek számára jelent újdonságot, igaz, tennivalója az őstermelők jó részének is lesz az év első napjaiban. Utóbbiak közül annak, aki alanyi adómentes kíván lenni 2008-ban, ezt január 15-ig be kell jelentenie az APEH-nél, és adószámot kell igényelnie. Jövőre ugyanis annak az őstermelőnek, aki rendszeresen és üzletszerűen értékesít a piacon vagy háznál (vagyis nem a kerti maradék termést adja el, hanem piacra termel), számlát vagy nyugtát kell adnia, márpedig ez nem megy adószám nélkül.

Adószámra annak is szüksége lesz, aki igényt tart az úgynevezett kompenzációs felárra – ezt ugyanis a felvásárló csak akkor kérheti vissza az államtól, ha a felvásárlásról szóló papíron szerepel az őstermelő adószáma. Ez esetben persze nem kell annyira sietnie az adószámkéréssel az őstermelőnek, elég, ha a felvásárlás idejére – ez adott esetben ősszel is lehet – megvan az adószám.

Az új áfatörvény bevezeti magánszemélyek részére az ingatlanok (telkek és két évnél nem régebben használatba vett ingatlanok) eladásakor az áfa felszámítását. Ezt is akkor, ha a 2008. január elsejétől számított két éven belül legalább négy ilyen ingatlant ad el az illető. A "papíron" házilagos kivitelezésben felhúzott házak eladása – ha ezt valaki valóban sorozatban, vagyis vélhetőleg valójában üzletszerűen csinálja – így jóval drágább lesz.

Ennél jóval többeket érint majd a fordított adózás bevezetése az építési-szerelési szolgáltatásoknál. Ha egy vállalkozás a jövőben ilyen szolgáltatást vesz igénybe, akkor olyan számlát kap majd, amin csak a nettó összeg szerepel. Erre az áfát már saját magának kell felszámítania és levonnia. Ezzel elkerülhető az, hogy a szolgáltató nem fizeti be az áfát, viszont az igénybevevő visszaigényli, illetve levonja azt.

Annak, aki nem ad számlát, feketén foglalkoztat munkavállalót vagy bizonylat nélkül beszerzett, ismeretlen eredetű árut forgalmaz, jóval szigorúbb szankcióval kell szembenéznie jövőre. Az APEH ezekben az esetekben akár egymillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat – igaz, a jogszabályban az is nagyobb hangsúlyt kap, hogy méltányosan kell eljárni, a körülményeket mérlegelve meghatározni a büntetés mértékét.

A kiemelt esetektől eltekintve is emelkedik a mulasztási bírságok felső határa: magánszemélyeknél 100-ról 200 ezer forintra, a többi esetben pedig 200-ról 500 ezerre. Ráadásul, ha nyugtaadás elmulasztásán kapja az ellenőr a boltost, akkor már nemcsak az üzlet tulajdonosa, hanem az eladó is büntethető lesz, 10-től legfeljebb 50 ezer forint erejéig.

Szigorít az adóhatóság a közbeszerzéseknél is. A százezer forinton felüli alvállalkozói díjakat a jogszabály szerint csak akkor fizetheti majd ki a fővállalkozó, ha meggyőződött róla, az alvállalkozónak nincs adó- és járuléktartozása, vagyis látott erről egy nullás igazolást. Ha van, és mégis odaadná a pénzt, akkor már ő is felel az alvállalkozó tartozásáért. Igaz, nullás igazolást is könnyebb lesz beszerezni, ezt immár az interneten is elintézhetik a vállalkozók.