A termőföld megszerzésének és haszonbérletének mennyiségi korlátai vannak. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők:

– belföldi magánszemély maximum 300 hektár (a továbbiakban: ha) vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföldet szerezhet meg, vehet haszonbérbe vagy használhat más jogcímen;

– belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet (a magyar állam, az önkormányzat, a közalapítvány, valamint az egyház és a jelzálog-hitelintézet kivételével) termőföld tulajdonát egyáltalán nem szerezheti meg, nem nyerhet rajta haszonélvezetet, és – a haszonbérlet kivételével – más jogcímen sem használhatja. Haszonbérbe maximum 300 ha vagy 6000 AK értékben vehet termőföldet, gazdasági társaság és szövetkezet esetében ez a korlát kitolódik 2500 ha-ra, vagy 50 ezer AK értékre;

– köülföldi magánszemélyre és jogi személyre főszabályként érvényes, hogy termőföldet nem szerezhet, haszonbérletet sem nyerhet rajta és egyéb jogcímen sem használhatja. Kivétel a haszonbérlet, amelyre a belföldi magánszemélyt korlátozó mértékek (maximum 300 ha vagy 6000 AK) érvényesítendők.

A termőföld haszonbérbe adása csak meghatározott időre és szigorú – az elővásárlási joghoz hasonló – sorrend betartásával történhet, ugyanis bizonyos személyek a termőföld (amely ez esetben csak külterületi föld lehet) úgynevezett előhaszonbérletére jogosultak. Sorrendjük a következő:

– A korábbi haszonbérlő (vagy – szűk körben – az általa kijelölt személy).

– A helyben lakó szomszéd (itt csakis a közvetlen szomszédok jöhetnek számításba, – a helyben lakói minőséget pedig a következő pontban olvasható megfogalmazás szerint kell értelmezni).

– A helyben lakó más személy. Így minősíthető az a magánszemély, aki legalább három éve a termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határán belül vagy attól legföljebb 15 kilométernyi távolságban lakik. Helyben lakónak minősül továbbá a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkező olyan személy, aki vállalja, hogy az adott településen fog lakni és mezőgazdaságból fog élni. Az olyan jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet (illetve ezek tagja vagy részvényese) is helyben lakói státuszú, amely bevételének több mint 50 százalékát mezőgazdasági tevékenységből szerzi és székhelye az adott településen van. Végül a családi gazdálkodó, az őstermelő és az egyéni mezőgazdasági vállalkozó is e körbe tartozik, – itt már az sem feltétel, hogy az adott településen lakjon.

Több, helyben lakó szomszéd vagy egyszerűen több helyben lakó között a következőképpen alakul a sorrend: családi gazdálkodó, őstermelő vagy egyéni vállalkozó, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet. Ha a fenti rangsor alapján teljesen azonos a helyzetük, akkor a haszonbérbe adó a választása szerinti személlyel köthet közülük szerződést.

Tudni érdemes azonban, hogy közeli hozzátartozók egymás közti szerződése esetén az előhaszonbérleti jog nem áll fenn, így esetükben a sorrendre vonatkozó szabályok sem alkalmazhatók.

A szerződés egyébként maximálisan 20 évre köthető, erdő és szőlő esetén speciális szabályok érvényesülnek, a földtörvény 13. paragrafusa szerint.

Forrás: MTI