Más londoni elemzések tarthatatlannak nevezik, hogy a gazdag Nyugat Kínát és Indiát hibáztatja a magas élelmiszer- és olajárakért.

Patrick Wall, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) elnöke a londoni The Timesnak azt mondta: kérdéses, hogy "erkölcsileg és etikailag helyes-e" gabonával etetni a haszonállatokat a globális élelmiszerválság közepén.

Wall szerint nincs olyan tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná az állati maradványok tápként történő hasznosításának tilalmat.

Az Európai Unió 1996-ban tiltotta meg az ilyen takarmányfélék használatát. Ennek előzményeként, a kilencvenes években a teljes brit szarvasmarha-ágazatot tönkretette a valószínűleg fertőzött állati – főleg csontliszt-tartalmú – táp okozta marhakór-járvány (BSE), amely a szennyezett húst fogyasztók körében is áldozatokat szedett. Hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában száznál többen haltak meg a kór emberi változatában, a súlyos agyi leépüléssel járó Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes új variánsában.

Az EFSA elnöke azonban a vezető brit napilapnak azt mondta, hogy az állati maradványokat tartalmazó tápok tilalmát "most már biztonsággal fel lehet oldani".

A The Times szerint az uniós bizottság fontolgatja is, hogy lehetővé teszi sertések takarmányozását baromfihús-hulladékkal, illetve sertéshústartalmú baromfitápok alkalmazását, és Brüsszel ehhez az EFSA vezetőjének tanácsát kérte.

A brit élelmezési és agrárügyi tárca szóvivője a The Timesnak azt mondta: a minisztérium csak akkor támogatna egy ilyen javaslatot, ha maga is arra a következtetésre jut, hogy nincs humán-egészségügyi kockázat, és ha megfelelő és hatékony vizsgálatokat végeznek e tápfélék használatának ellenőrzésére.

Wall nyilatkozata egybeesik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdaság Szervezetének (FAO) római rendkívüli csúcstalálkozójával, amelyen több tucatnyi vezető politikus próbál cselekvési tervet kidolgozni a meredeken emelkedő élelmiszerárak ellensúlyozására.

A FAO adatai szerint az elmúlt két évben 71 százalékkal emelkedtek átlagosan és globálisan az élelmiszerárak.

Jacques Diouf, a szakosított ENSZ-szervezet vezérigazgatója a Financial Timesnak a héten azt mondta: az adományozó országoknak évente 30 milliárd dollárt – a jelenlegi összeg tízszeresét – kell élelmiszersegélyezésre fordítaniuk a rendkívüli árszint miatt kialakult válság megoldása végett.

A brit Királyi Külügyi Intézet által nemrég közölt átfogó elemzés szerint a mind módosabb felzárkózó gazdaságok – főleg Kína és India – egyre növekvő élelmiszerkereslete és a bioüzemanyag-termelés az elmúlt három évben 83 százalékkal hajtotta fel a globális élelmiszer-árszintet, és az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozására "forradalomhoz közeli" lépésekre van szükség.

A Financial Times keddi számában megjelent elemzés szerint mindazonáltal még utalás szintjén is elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a jólét csak a nyugatiak számára hozzáférhető. Az európaiak és az amerikaiak sokkal többet esznek fejenként, mint a kínaiak és az indiaiak, és jóllehet az emelkedő élelmiszerárak megterhelik a nyugati háztartások költségvetését, Afrikában és Ázsiában azonban éhínségek kockázatával járnak, áll a londoni gazdasági napilap keddi elemzésében.

A Financial Times szerint az egy főre jutó fogyasztás számítása által felvetett erkölcsi dilemma nem korlátozódik az élelmiszerre, ugyanígy vonatkozik a globális felmelegedés problémájára is.

Az Egyesült Államok szerint Kína a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, Kína azonban erre azzal válaszol, hogy egy-egy amerikaira még mindig jóval több szennyezőanyag-kibocsátás jut, mint egy-egy kínaira.

Tény, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri felhalmozódása nagyon nagy részben az elmúlt kétszáz év nyugati iparosításának következménye, és most, hogy a fejlődő világon a sor, a Nyugat azt mondja: ideje megállni.

A lap szerint azonban "politikailag és erkölcsileg tarthatatlan" lenne, ha a világ arra alapozná a megoldást, hogy felkéri Indiát és Kínát: maradjanak szegények.

Forrás: MTI