Agrárgazdaság
Szolgálja-e a mezőgazdaság érdekét a tervezett új uniós szabályozás?
Az Európai Parlament második olvasatban kezdi tárgyalni a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét. Ez év nyarán, a miniszterek Tanácsában elfogadott szöveget Magyarország nem szavazta meg.
A Tanács és a Bizottság által benyújtott közös tervezethez az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága több mint 300 módosító indítványt fogadott be, melyeket november elején vitatnak meg.
A Környezetvédelmi Bizottság sem ért egyet a kötelező zónás engedélyezéssel, s ezt örömmel nyugtázzuk. Azonban a jelenlegi szigorú jóváhagyási rendszerhez képest is további kizáró feltételeket kívánnak életbe léptetni, melyek valójában nem csökkentik jelentősen a humán- és környezetvédelmi kockázatokat, ugyanakkor egyes területeken lehetetlen helyzetbe hozzák a mezőgazdasági termelőket és fogyasztókat, gyengítik egész Európa mezőgazdaságának versenyképességét.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület október 28-án a Novotel Budapest Congressben tartott tanácskozásának előadói kifogásolták, hogy sem a Bizottság, sem a Parlament nem készíttetett olyan hatástanulmányt, amely a növényvédő szer választékot drasztikusan csökkentő indokolatlan és tudománytalan szigorítások hatását a mezőgazdasági termelésre áttekintette volna.
Egyes tagországok – köztük Magyarország is – végeztek saját felméréseket, és növénykultúrától, károsítótól függően 30-90 %-os szerválaszték csökkenést jeleztek azzal, hogy több kultúrában akár 60-70 %-os terméscsökkenéssel és gyakorlatilag ugyanilyen áremelkedéssel lehet számolni.
Az un. kizáró kritériumok alapján visszavonandó szerek hiánya miatt az európai mezőgazdaság versenyképessége romlik, Európa nettó mezőgazdasági exportálóból nettó importőr lesz, ennek az összes, élelmiszerbiztonságot hátrányosan érintő következményével együtt.
A tudományosan meg sem határozható "endocrin disruptor" anyagok kizárása alapjaiban rendíti meg a növényvédelem lehetőségeit, rezisztenciaveszélyt okoz, fokozza a gabonafélékben az életveszélyes toxinok megjelenését.
Ha a növényvédő szerek hozzáférhetősége megnehezül, az óriási lépés lesz a genetikailag módosított növények engedélyezése és elterjedése felé egész Európában.
A hármas zónarendszeren belüli kötelező kölcsönös elismerés nem biztosítja a kellően hatékony, de a legkisebb szükséges vegyszerterheléssel járó technológiák kidolgozását.
A rendező szervezetek azt kérték az Európai Parlament magyar képviselőitől, hogy pártállástól függetlenül támogassák a széleskörű hazai egyeztetésre épült hivatalos magyar álláspontot, álljanak ellen a témát körüllengő, esetenként tudományosan nem kellően megalapozott hangulati elemeknek és vessék el az újabb engedélyezési kritériumok beépítését az európai rendszerbe.
Óvtak attól, hogy az engedélyezési rendelettel párhuzamosan tárgyalt, a növényvédő szerek fenntartható használatával kapcsolatos irányelvben a bizonyítottan megbukott dán modell mintájára adminisztratív úton, egységesen, konkrét felhasználás-csökkentési célszámokat határozzanak meg. Ugyanakkor üdvözölték azokat a szaktudásra, kereskedelemre, kijuttató gépek ellenőrzésére, integrált védekezésre vonatkozó javaslatokat, melyeket Magyarországon gyakorlatilag évtizedek óta alkalmaznak.
forrás: OTS
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen