Az árupiaci termékekből képzett mutató, a CRB Commodity index az év eddig eltelt részében 25 százalékot emelkedett, míg például az S&P-500 5, a Dow 8, a DAX 33, a BUX pedig 17 százalékos hozamot biztosított. Nem jártak tehát rosszul azok, akik a részvénypiac helyett/mellett az olajba, aranyba, búzába vagy éppen szójába fektettek – összegezte az eddig eltelteket Siklér Gyula, a Solar Capital üzletkötője.

Robbant az olaj A likvid árupiaci termékek közül az év nyertese a kőolaj és a szója volt, mindkét termék árfolyama közel duplájára emelkedett. A kőolaj esetében a látványos felértékelődés okaként egyrészt érdemes megemlíteni a feszült geopolitikai helyzetet, a folyamatosan bővülő – elsősorban a távol-keleti országok felől érkező – fizikai keresletet, valamint a folyamatosan csökkenő amerikai készleteket. Ugyancsak felhajtóerőként hatott az amerikai deviza gyengülése – ez a tényező minden dollárban jegyzett termék esetében pozitívan hatott. (A zöldhasú euróhoz mért jegyzése például közel 15 százalékkal mozdult el.) Jót tett az árfolyamoknak a növekvő likviditásbőség is, a spekulánsok, kicsik és nagyok egyre több pozíciót nyitottak, ami a volatilitást ugyancsak növelte.

Nehéz volt végigülni az emelkedést Siklér Gyula ennek kapcsán elmondta, hogy a magas volatilitás és a befektetők által használt tőkeáttétel miatt az invesztorok jellemzően nem tudták nyugodtan "végigülni" a mozgást, a nem ritkán 4-5 dolláros napon belüli elmozdulások miatt a veszteséglimitáló, stop-loss megbízások sokszor kiütötték őket a pozícióból. Az átlagos kisbefektető által elkövetett jellemző hiba volt, hogy jellemzően egy nagyobb emelkedés után nyitottak short, tehát esésre játszó pozíciókat, ami az esetek többségében ugyancsak veszteséget eredményezett.

Ezek alapján elmondható, hogy hiába emelkedett az olaj árfolyama a január eleji 50 dollárról 100 dollár közelébe, egy 7000 dollár letétigényű kontraktuson pedig hiába lehetett volna 40 ezer dollár fölötti hasznot realizálni – ez közel 500 százalékos hozam -, nagyítóval is nehéz lenne olyan befektetőt találni, aki nyugodtan végigülte volna az emelkedő trendet. A befektetők döntéseit megnehezítő magas volatilitás ugyanakkor a szakember szerint némileg csökkenhet jövőre, miután a tőzsdék és a brókercégek jelentősen megemelték a határidős pozíciók letétigényét. Jövőre egyébként a nagy elemzőházak konszolidálódó olajárra számítanak, a hordónkénti árfolyam a többség szerint valahol 80 dollár körül alakul majd.

Duplázott a szója isUgyancsak az év nyertesének számít a szójabab, az árfolyam itt is csaknem megduplázódott, ami egyrészt az időjárás miatti rosszabb termésnek, másrészt a növekvő keresletnek volt betudható. Az átmenő – év végi – készletek itt 42 éves mélypontra süllyedtek, ami a jövőre nézve további árfolyam-emelkedést vetít előre – tette hozzá a szakember. A Goldman Sachs napokban kijött elemzése például a jelenlegi 1150 centes vékánkénti árfolyam jelentős emelkedésére számít 2008-ban, év végére szerintük elérheti az 1450 centes szintet is.

A szója esetében egyébként érdemes megemlíteni, hogy a jegyzés 1-1,5 évig oldalazott egy szűk sávban 600 cent közelében, majd mikor a piaci szereplők "rátaláltak", akkor jelentős emelkedés következett. Siklér Gyula szerint könnyen lehet, hogy a 2008-as év "szójája" a cukor lesz, ezen termék árfolyama az idei évet ugyancsak oldalazással töltötte, ugyanakkor egyre több emelkedésre számító vélemény lát napvilágot.Mi lesz jövőre?A múlt boncolgatásánál talán eggyel érdekesebb kérdés, hogy mi lesz 2008-ban, vajon folytatódik-e az évek óta tartó árupiaci rally, vagy szűk esztendők következnek. Azon túl, hogy ezt természetesen senki nem tudhatja, érdemes megemlíteni, hogy az említett CRB Commodity Index legutóbbi veszteséges éve 2001-ben volt, akkor, amikor az amerikai gazdaságot recesszió sújtotta.

Siklér Gyula rámutat, hogy a fél évtizedes hegymenet után 2008-ban a legfőbb kérdés az lesz, hogy újra recesszióba süllyed-e a világ legnagyobb gazdasága, ebben az esetben ugyanis ismét csökkenő árfolyamokra lehet számítani az árupiacokon is. Ezen negatív szcenárió bekövetkezésére pedig egyre több tekintélyes gazdasági szakember számít, elég csak Alan Greenspan vagy éppen Warren Buffett nevét említeni…

Forrás:Napi Gazdaság