Agrárgazdaság
Szarvasgomba tíz hektáron
Hőgyészen van Magyarország első termőre fordult szarvasgomba-ültetvénye, ahol tíz hektáron terem a gasztronómiai csemegének számító nyári szarvasgomba. Gazdája, Ulrich József épületgépész nagy lehetőséget lát a gombafajta termesztésében, ugyanis a magyarul gímgombának is nevezett ínyencségnek keresleti piaca van. Ára sem utolsó szempont: kilója körülbelül 60 ezer forintot ér.
– A kilencvenes évek elején szüleim kárpótlási jeggyel vettek egy jelentősebb területet, amivel nem tudtak igazán mit kezdeni – idézi fel Ulrich József, aki eredetileg épületgépész, és Dombóváron kútfúró vállalkozást vezet. – Apám azt mondta, majd jó vadászterület lesz. Egyszer a gyerekek előjöttek a sűrűből egy szarvasgombával, kérdezték, hogy mi ez. Visszamentünk, és egy öreg tölgy alól egy kiló gombát szedtünk fel.
– Hogyan kezdett a termesztéshez?
– Berecz Béla rádióriportjait hallgatva 1997-ben eljutottam az ELTE növényélettani tanszékéhez, ahol már foglalkoztak a szarvasgombával. 1999-ben megalakítottuk az első magyar szarvasgombász egyesületet, amiből elindult a szarvasgombás élet. Vannak, akik kutyával, természetes élőhelyről gyűjtik a termést, mások a termesztéssel vagy a kereskedelemmel foglalkoznak. Először megpróbálkoztam az ősrégi módszerrel, amely szerint a talált gomba helyére makkot ültetünk, és az abból fejlődő csemetét átültetjük. Működött, de így nem lehet nagyobb mennyiséget termeszteni. Később rájöttem, hogy a makkot kell összehozni a gomba spórájával, ahogy az erdészek vetik a makkot ipari méretekben.
– Mekkora területen termeszti e becses ritkaságot?
– Tíz hektárt ültettem el a szarvasgombával kezelt makkal. A fejleményeket szabad szemmel nehéz figyelemmel kísérni, ezért a Szent István Egyetem kertészeti tanszéke, illetve az ELTE növényélettani tanszéke – laborháttérrel – talaj- és gyökérmintákon figyelte az úgynevezett mikorrhizákat – a gombafonálra kapcsolódó burkokat. Gyönyörűen fejlődött minden, idő kérdése volt, hogy mikor jelennek meg a termőtestek. Nálam a nyolcadik évben jelentek meg. Összesen három darabot találtunk, tavaly ősszel már 84-et, idén szurkolok, hogy a termés továbbra is az exponenciális görbe szerint alakuljon, ez 916 darabot hozna.
– Melyik fajtát termesztik?
– Alapvetően a nyári szarvasgombát. Vannak Magyarországon őshonos, gasztronómiai szempontból szóba jöhető fajták, amit elfogad a világpiac is. A nyári szarvasgomba teljesen egyenértékű a franciák fekete szarvasgombájával. A nagyspórás megtévesztésig hasonlít a francia melanosporumhoz, és van még a téli szarvasgomba, illetve egy sárgás-fehéres, ami csak nálunk fordul elő, a homoki szarvasgomba, ezt viszont a franciák nem ismerik el. Rendkívül édes, a cukrászoknak kiváló alapanyag.
– Milyen a respektje a piacon és a fogyasztók körében ma a szarvasgombának?
– A múlt századelőn vitték külföldre is. Most kezdik újra megismerni Magyarországon.
– Milyen szerepe van ebben a szekszárdi Hollós-emlékév programjainak?
– Hollós László volt az első olyan magyar gombatudós, akit nemzetközi plénumon is elfogadtak. Idén, születésének 150. évfordulóját gazdag programmal ünnepeljük, ennek része, hogy Hőgyészen szeptember 12-13-án ismét megrendezzük a szarvasgombász búcsút. Megmutatjuk a kulináris élvezeteket, a kereső kutyák versenyeznek, és kézzel foghatóvá próbáljuk tenni a gomba jelentőségét.
– Amit a legkeresettebb fajták horribilis ára is alátámaszt. Mennyit ér a magyar szarvasgomba?
– A nyári fajta ára 200 euró – mintegy 60 ezer forint – körül van kilónként, ennek keresleti piaca van, osztrákok, olaszok, spanyolok, franciák vásárolják. A legdrágább az isztriai tuber magnatum, a fehér szarvasgomba, amiért 2000-3000 eurót is megadnak. A második a franciák vörös szarvasgombája. Az ár függ az időjárástól is: amikor kevés a csapadék, a gomba is kevés. Ilyenkor horribilis pénzeket hajlandóak fizetni érte. Aki öntözni tudja, komoly bevételt érhet el.
– Milyen lehetőségeket lát a kísérő ágazatokban?
– A franciák gasztronómiai kavalkádokat szerveznek, amiből megyényi területek fényesen megélnek. Két éve Közép-Franciaországban jártam egy konferencián. Hatalmas csinnadrattával zajlott, döbbenetes volt, hogy 30 kilométeres körzetben nem lehetett szállást találni, és étterembe csak az tudott bejutni, aki előre asztalt foglalt. Ott mindenki a gomba sikerében fürdik. Szép dolog, hogy a magyar termést el lehet adni, de az ára eltörpül amellett, amit a ráépülő turizmusból, a termesztésből, a gasztronómiából ki lehetne hozni.
– Ilyen egyszerű lenne?
– Termesztési rendszert kellene létrehozni. Az Európai Unió most támogatja erdősítést, csak a szaporító anyagot kell fizetni, ami egy hektárnyi tölgyerdőhöz mintegy egymillió forintba kerül. A bevételek azonban már tíz év múlva jelentkeznek, és nem száz év múlva, amikor a gazda kifűrészeli a fát.
– Gondolom, ahol ilyen szépen terem a szarvasgomba, rendszeresen asztalra kerül egy-egy fogás. Hogyan fogyasztják?
– Alapvető, hogy nem használunk mellé domináns fűszereket, ami a gomba íz- és illatanyagát nem hagyná érvényesülni. Csodás ízű a szarvasgombás vajjal kevert tészta, de össze lehet hozni tojással is. Ha egy érett szarvasgomba mellé egy üvegbe 30-50 tojást teszünk, két-három nap múlva minden tojás átveszi az illatát. A mangalicazsírnak is isteni íze lesz tőle. A gomba 60 fok felett kezdi elveszíteni az illatanyagát, ezért nem lehet hőkezelni. Utólag tesszük az ételre. Pécsett egy étteremben nagyon jól elkészítik a szarvasgombás ételeket – igaz, meglehetősen borsos áron kínálják.
– Hogyan kezdett a termesztéshez?
– Berecz Béla rádióriportjait hallgatva 1997-ben eljutottam az ELTE növényélettani tanszékéhez, ahol már foglalkoztak a szarvasgombával. 1999-ben megalakítottuk az első magyar szarvasgombász egyesületet, amiből elindult a szarvasgombás élet. Vannak, akik kutyával, természetes élőhelyről gyűjtik a termést, mások a termesztéssel vagy a kereskedelemmel foglalkoznak. Először megpróbálkoztam az ősrégi módszerrel, amely szerint a talált gomba helyére makkot ültetünk, és az abból fejlődő csemetét átültetjük. Működött, de így nem lehet nagyobb mennyiséget termeszteni. Később rájöttem, hogy a makkot kell összehozni a gomba spórájával, ahogy az erdészek vetik a makkot ipari méretekben.
– Mekkora területen termeszti e becses ritkaságot?
– Tíz hektárt ültettem el a szarvasgombával kezelt makkal. A fejleményeket szabad szemmel nehéz figyelemmel kísérni, ezért a Szent István Egyetem kertészeti tanszéke, illetve az ELTE növényélettani tanszéke – laborháttérrel – talaj- és gyökérmintákon figyelte az úgynevezett mikorrhizákat – a gombafonálra kapcsolódó burkokat. Gyönyörűen fejlődött minden, idő kérdése volt, hogy mikor jelennek meg a termőtestek. Nálam a nyolcadik évben jelentek meg. Összesen három darabot találtunk, tavaly ősszel már 84-et, idén szurkolok, hogy a termés továbbra is az exponenciális görbe szerint alakuljon, ez 916 darabot hozna.
– Melyik fajtát termesztik?
– Alapvetően a nyári szarvasgombát. Vannak Magyarországon őshonos, gasztronómiai szempontból szóba jöhető fajták, amit elfogad a világpiac is. A nyári szarvasgomba teljesen egyenértékű a franciák fekete szarvasgombájával. A nagyspórás megtévesztésig hasonlít a francia melanosporumhoz, és van még a téli szarvasgomba, illetve egy sárgás-fehéres, ami csak nálunk fordul elő, a homoki szarvasgomba, ezt viszont a franciák nem ismerik el. Rendkívül édes, a cukrászoknak kiváló alapanyag.
– Milyen a respektje a piacon és a fogyasztók körében ma a szarvasgombának?
– A múlt századelőn vitték külföldre is. Most kezdik újra megismerni Magyarországon.
– Milyen szerepe van ebben a szekszárdi Hollós-emlékév programjainak?
– Hollós László volt az első olyan magyar gombatudós, akit nemzetközi plénumon is elfogadtak. Idén, születésének 150. évfordulóját gazdag programmal ünnepeljük, ennek része, hogy Hőgyészen szeptember 12-13-án ismét megrendezzük a szarvasgombász búcsút. Megmutatjuk a kulináris élvezeteket, a kereső kutyák versenyeznek, és kézzel foghatóvá próbáljuk tenni a gomba jelentőségét.
– Amit a legkeresettebb fajták horribilis ára is alátámaszt. Mennyit ér a magyar szarvasgomba?
– A nyári fajta ára 200 euró – mintegy 60 ezer forint – körül van kilónként, ennek keresleti piaca van, osztrákok, olaszok, spanyolok, franciák vásárolják. A legdrágább az isztriai tuber magnatum, a fehér szarvasgomba, amiért 2000-3000 eurót is megadnak. A második a franciák vörös szarvasgombája. Az ár függ az időjárástól is: amikor kevés a csapadék, a gomba is kevés. Ilyenkor horribilis pénzeket hajlandóak fizetni érte. Aki öntözni tudja, komoly bevételt érhet el.
– Milyen lehetőségeket lát a kísérő ágazatokban?
– A franciák gasztronómiai kavalkádokat szerveznek, amiből megyényi területek fényesen megélnek. Két éve Közép-Franciaországban jártam egy konferencián. Hatalmas csinnadrattával zajlott, döbbenetes volt, hogy 30 kilométeres körzetben nem lehetett szállást találni, és étterembe csak az tudott bejutni, aki előre asztalt foglalt. Ott mindenki a gomba sikerében fürdik. Szép dolog, hogy a magyar termést el lehet adni, de az ára eltörpül amellett, amit a ráépülő turizmusból, a termesztésből, a gasztronómiából ki lehetne hozni.
– Ilyen egyszerű lenne?
– Termesztési rendszert kellene létrehozni. Az Európai Unió most támogatja erdősítést, csak a szaporító anyagot kell fizetni, ami egy hektárnyi tölgyerdőhöz mintegy egymillió forintba kerül. A bevételek azonban már tíz év múlva jelentkeznek, és nem száz év múlva, amikor a gazda kifűrészeli a fát.
– Gondolom, ahol ilyen szépen terem a szarvasgomba, rendszeresen asztalra kerül egy-egy fogás. Hogyan fogyasztják?
– Alapvető, hogy nem használunk mellé domináns fűszereket, ami a gomba íz- és illatanyagát nem hagyná érvényesülni. Csodás ízű a szarvasgombás vajjal kevert tészta, de össze lehet hozni tojással is. Ha egy érett szarvasgomba mellé egy üvegbe 30-50 tojást teszünk, két-három nap múlva minden tojás átveszi az illatát. A mangalicazsírnak is isteni íze lesz tőle. A gomba 60 fok felett kezdi elveszíteni az illatanyagát, ezért nem lehet hőkezelni. Utólag tesszük az ételre. Pécsett egy étteremben nagyon jól elkészítik a szarvasgombás ételeket – igaz, meglehetősen borsos áron kínálják.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból