Agrárgazdaság
Számos zalai sertéstenyésztő a telep felszámolásán gondolkozik
A magas takarmányárak, a külföldről beáramló olcsó húsipari termékek, valamint az európai uniós források hiánya miatt nehéz helyzetbe kerültek az állattenyésztők Zalában – mondta Németh Zoltán, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) főigazgatója az MTI kérdésére.
Hozzátette: húsz évvel ezelőtt közel 190 ezer szarvasmarha volt a megyében, jelenleg ez a szám nem éri el a 20 ezret sem. A magas takarmányárak miatt csak azok az állattenyésztők tudnak talpon maradni, akik termőfölddel rendelkeznek, így önköltségi áron juthatnak hozzá a takarmányhoz és a területalapú támogatásból meg tudják oldani a többi ágazat – például az állattenyésztés – veszteségeit.
Németh Zoltán megjegyezte: a gazdaságokban a tejtermelés nullaszaldós vagy veszteséges. Nagykanizsa és Lenti térségéből az elmúlt évben jelentős mennyiséget szállítottak Olaszországba, ahol literenként 20 forinttal magasabb árat fizettek, mint a hazai cégek. Idén az olaszok nem kötöttek új szerződést a magyar gazdákkal, inkább a francia és német piacról szállítják a tejet. A Pannontej Rt. maradt meg jelentősebb felvásárlóként: literenként 75-83 forintot adnak a tejért.
A zalai baromfi- és pulykatenyésztők – annak ellenére, hogy több ezer hektáros takarmánytermelő kapacitással rendelkeznek – sem tudnak nyereséget termelni, a bevétel a közvetlen költségeket is alig fedezi. Az átvételi árak kilónként 240-242 forint körül mozognak, de a felvásárló cégek 60-90 nap között fizetnek csak a termelőnek.
Folyamatosan emelkedik a napos csirke ára, jelenleg 84 forintba kerül darabja. Az elmúlt évhez képest az idén duplájára emelkedett tápok ára: kilónként 83-91 forintot kell fizetni az aszály miatt rosszabb minőségű tápért. Az eddig jól működő rendszerben nevelt brojler, úgynevezett "gyorsított" csirkéknél – amelynek során 32 nap alatt a pár dekás, pihés naposcsibéből
Megjegyezte, hogy a legtöbb baromfi, 4,3 millió Komárom-Esztergom megyében található, Zalában pedig 1,4 millió szárnyast nevelnek. Leggyakoribb a csirke és a pulyka, a vízi-szárnyasok – liba, kacsa – inkább csak az Alföldön találhatók, Zalában csak elvétve, néhány darabot tartanak a háztáji kisgazdaságokban.
A sertéstenyésztők a tavalyi évet veszteséggel zárták, sokan a telep felszámolásán, illetve értékesítésén gondolkoznak, hogy ki tudjanak lábalni a pénzügyi csődből – jegyezte meg a főigazgató. A nagyobb sertéstenyésztők, akik szerződést kötöttek a vágóhidakkal, kilónként 320 forintért tudják eladni az állományt, egyébként ennél lényegesen alacsonyabb a sertés ára.
A megyében 90 ezer sertést tenyésztenek, a jelentősebb szarvasmarha- és a baromfiállományon kívül egy kisebb juhállományt is tartanak Nagykanizsa és Murarátka környékén. A csapadékos éghajlat miatt a juhtenyésztésnek nem volt hagyománya Zalában, mert a "juh lába nem bírja" a vizes talajt, ezért inkább az alföldi száraz, szikes legelőkön alakultak ki az állományok: Hajdú-Bihar megyében 300 ezer, míg Zalában csak 8 ezer darabos állomány található.
Németh Zoltán összegzéséként elmondta: a növénytermesztők az árak növekedése miatt kedvezőbb helyzetbe kerültek, ezzel szemben az állattenyésztés kondíciói romlottak. Egyre többen fáradnak bele, és további gondot jelent, hogy a sertés- és baromfitenyésztést az Európai Unió közvetlenül nem támogatja, csak a gazdaságok felújítására nyújthatnak be pályázatot. Mindez azonban kényszerpályát is jelent, mert ha 2010-ig nem korszerűsítenek, akkor bezárják a telepeket.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból