Brüsszel, amely mindig szkeptikus az állami támogatásokkal kapcsolatban, elismeri: az új tagországok a 2004-2006-os időszakban jelentősen, GDP-jük 1,41 százalékáról 0,59 százalékra csökkentették ezeket a dotációkat az előző három évhez képest – az uniós szabályokhoz igazítva támogatási politikájukat.

Az EU "pókhálóábráján" jól látszik: az utóbbi hároméves időszakban az unióban alkalmazott állami támogatásoknál a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a foglalkoztatáspolitika került az előtérbe, az ágazati támogatás (a cégeknek nyújtott "mentőöv" és a szerkezetátalakítási dotáció) pedig visszaszorult. Az új EU-tagállamok közül a brüsszeli bizottság kiemeli a csehek és az észtek kutatás-fejlesztési támogatásait.

Magyarország – a MÁV dotációját nem számítva – fajlagosan a máltaiak és a lettek után a harmadik legnagyobb összeget, a GDP 1,57 százalékát fordítja állami támogatásokra a tavalyi huszonöt tagállam közül. Ez az uniós átlag háromszorosa. Az EU-ban az 1996 óta a GDP 0,93 százalékáról 0,58 százalékra csökkent az átlagos arány.

A 2008-as lesz az EU első költségvetése, amelyben – a kötelezettségvállalások szintjén – nem az agrárpolitikáé, hanem a versenyképességé, a gazdasági növekedésé és a régiók közötti különbségek csökkentéséé lesz a legnagyobb fejezet. Az Európai Parlament tegnap hagyta jóvá a 129 milliárd eurós főösszegű jövő évi büdzsét.

Forrás: Népszabadság