Az infláció több mint negyedéért felelősek az élelmiszerek

Az élelmiszerek jó ideje a sötét ló szerepét alakítják az infláció alakulásában. A makroelemzők prognózisaikban évek óta a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek tartják a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árát alakulását. E kockázatok általában be is jönnek – gyakran megtréfálva a szakértőket vaskos meglepetéseket okozva.

 Az elmúlt hónapokban egyértelmű volt az élelmiszerek árának mozgásának iránya – a kérdés csak a drágulás mértéke volt. A felfelé mutató kockázatok hónapról-hónapra be is igazolódtak. Az élelmiszerek látványosan el tudják téríteni az inflációt, Surányi Györgyöt sokan megmosolyogták, amikor második jegybankelnöki periódusa alatt egy brutális inflációnövekedést a krumpli drágulásának nyakába varrt. Ez a kiadási főcsoport 24,565 százalékkal részesedik az inflációs kosárban – a szesez italokkal és a dohányárukkal együtt pedig 33,638 százalékkal -, így nem csekély a szerepe az áremelkedés mértékének alakításában.

A mezőgazdasági termelők szerint hiába emelkednek a költségeik, nem lehet további áremeléseket megvalósítani, mert a fogyasztók elérték tűrőképességük határát. A hirtelen árnövekedés szerintük csak akkor indul be újra, amikor a januári energia-áremelések már nem hagynak más választást.

A mezőgazdasági termelői árak szeptemberben 25 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés hat és fél éve nem volt ilyen magas. A részletekből az is kitűnik, hogy az élelmiszerágazat végleg kettészakadt: míg a növényi termékekért 50, az állati termékekért pedig csak 2,5 százalékkal lehetett többet kérni. A növényi termékeken belül meghatározó súllyal bíró gabonafélék termelői ára 91,8 százalékkal emelkedett szeptemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Időzített bomba

Annak ellenére, hogy az agrárkormányzat fő célkitűzése az állattenyésztés erősítése, a számokból jól látszik, hogy ennek pontosan az ellenkezője valósult meg: az ágazat napjai meg vannak számlálva, mert nem sikerült érvényesíteni a drága takarmány miatt megemelkedett költségeket.

A drágább alapanyag még nem jelent meg a sertés árában – mondta az origo kérdésére Éder Tamás, a hússzövetség elnöke. A kínálati piacon most veszteséggel dolgoznak a cégek, és nem tudják, mikor áll helyre az egyensúly. Az árzuhanás néhány hete megállt, de az év végéig nem fognak elindulni felfelé az árak, sőt egészen jövő év közepéig nem várnak jelentős árnövekedést.

A húspiac szereplői időzített bombának nevezik a kialakult helyzetet. Az őszi drasztikus takarmányár-emelkedést januárban az áram és a gáz drágulása fogja követni. A keresleti oldal ugyanakkor nem visel el magasabb árakat, ezért valószínű, hogy némi késéssel ugyan, de a baromfisok is a sertéstartókhoz hasonló helyzetbe kerülnek – Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint.

Vége az olcsó hús korszakának

A téli hónapokban könnyű szívvel hagynak fel a termeléssel az állattenyésztők, hiszen ilyenkor a fűtés is növeli a költségeiket. A piac néhány hónap alatt fogja észlelni, hogy ismeretlen eredetű import terméket lehet csak beszerezni. A külföldi hús sem lesz olcsó azonban, hiszen egész Európában ugyanolyan drága a takarmány és az energia, mint Magyarországon.

Az olcsó hús korszakának tehát vége, az uniós csatlakozás eredménye a világpiaci tendenciák csillapítatlan hatása a magyar élelmiszerpiacra. Hamarosan jóval magasabb árakkal fogunk találkozni a boltokban, de a szakma képviselői szerint fontos lenne megteremteni az átmenetet. Véleményük szerint ugyanis nem lenne szabad sokkolni a fogyasztót: nem mindegy, hogy a most már elkerülhetetlen árváltozás egy folyamat eredményeként, vagy hidegzuhanyként éri őket.

A gabona ára végre elindult lefelé az árutőzsdéken. A bioetanol-program, és az aszályos nyár ugyan felhajtotta az árakat, ám azok lassan stabilizálódnak, és véget ért a felvásárlási láz. A kukorica a három héttel ezelőtti 60 ezer forintos csúcsnál 8 ezerrel olcsóbb, ami a világpiacon uralkodó hangulatnak köszönhető. Jelenleg már biztosan kijelenthető, hogy Magyarországon nincs gabonahiány, csak keresleti piac – tudta meg az origo Vancsura Józseftől, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökétől.

Az érdekképviselet elnöke beszámolt a Pannon Búza programról is, ami a gabonatermelők középtávú válasza a piaci anomáliák kezelésére. A szakma egybehangzó véleménye szerint ugyanis Magyarországon a prémium termékek előállításának kell prioritást élveznie a tömegtermeléssel szemben, hiszen a mostani válság tanulsága az, hogy a mennyiségi szempontok alapján nem lehetünk tényezők: a világpiac 1 százalékát kitevő termelésünkkel nem diktálhatunk, egyre inkább ki vagyunk szolgáltatva a világpiaci folyamatoknak. Nálunk nem az energianövények nagy tömegű előállítása, hanem az itt könnyedén megtermelhető és értékesíthető magas minőségű élelmiszereknek van jövője.

A kutatók ennek érdekében dolgozták ki a Pannon Búza programot, ami a magas minőségű vetőmagtól a termesztéstechnológiai ajánlásokig terjedő teljes rendszer. A tervek szerint a Magyarországon művelhető területek akár 20 százaléka is prémium minőségű búzát teremhet – mondta az [origo] kérdésére Bedő Zoltán, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének vezetője.

Ilonka Boldizsár, a Pékszövetség elnöke is üdvözölte az ötletet, mert ezzel kevesebb adalékra lenne szükség, ami a malmoknak és a pékeknek könnyebbséget, a fogyasztónak pedig egészségesebb életmódot jelent majd.

A sütőipar helyzetét értékelve az pékek érdekképviseletének vezetője elmondta, hogy az egy év alatt duplájára emelkedett lisztárakat csak részben tudták érvényesíteni áraikban. A húsipar mellett ezért a pékeket is a csőd fenyegeti, hiszen jó ideje működnek nyereség nélkül vagy veszteségesen, tartalékaik elfogytak.

Forrás: Origo   Novák Endre