A konferencia fő előadói Michel Barnier francia mezőgazdasági miniszter és Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági főbiztosa voltak.

 

Hervé Morize, a SAF elnöke bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a francia mezőgazdaság versenyképessége az utóbbi időkben csökkent. A versenyképesség lételeme annak, hogy egyáltalán a piacon maradhassunk. 3 ok miatt is lényeges a francia mezőgazdaság versenyképességének biztosítása: a francia mezőgazdaságra szükség van a világ élelmezési egyensúlyának fenntartásához, akkor, amikor az agráriumnak egyre több szélsőséges időjárási tényezővel kell szembenéznie, amikor a hozamok már nem emelkednek, és a természeti erőforrások kifogyóban vannak.

Továbbá értéket kell adni ennek az Európában és a világban is stratégiai jelentőséggel bíró szektornak (munkahelyet teremt, francia élelmiszeripar 9 Mrd eurós üzleti forgalommal zár). A francia mezőgazdaság és élelmiszeripar van olyan fontos, mint pl. az energiaszektor. Mindezen túl az ágazatnak a kereskedelmi feltételekhez is alkalmazkodnia kell.

A WTO tárgyalások kapcsán kifejtette, hogy a tárgyalások során a mezőgazdaság nem tekinthető váltópénznek. Helytelen az a megközelítés miszerint a mezőgazdaságot az iparhoz és a szolgáltatáshoz hasonlítgatjuk.

A mezőgazdaságnak versenyképesnek kell lennie ahhoz, hogy dinamikusan fejlődő legyen. A versenyképesség megőrzése érdekében többet és jobban kell termelni, a jogszabályi hátteret hozzá kell igazítani a piaci követelményekhez, valamint az egyes ágazatokat és területeket dinamikusabbá kell tenni.    

 

Mariann Fischer Boel asszony, EU mezőgazdasági biztosa: A biztos asszony szerint a fejlett országok lakosai számára is feltűnik már az, hogy miképp változnak az élelmiszerárak egyik napról a másikra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacán végbemenő változások nem értelmezendők olyan egyszerűen, mint azt sokan gondolják. Azt számos tényező befolyásolja, és az általános áremelkedés ellenére vannak olyan ágazatok, ahol épp ennek ellenkezője zajlik, az árak csökkennek. Félreértés ne essék, valamennyien szeretnénk azt, ha a jövőben termelő mezőgazdaság működne Európában, olyan, amely hozzájárul egészséges és vonzó európai élettér kialakításához.

A jelenleg folyó KAP-felülvizsgálat alapját a 2003-as KAP-reform adja. A szóban forgó reform során döntés született arról, hogy a jövőben a gazdák között a támogatások nagytöbbségét termeléstől szétválasztott formában kell szétosztani. A keresztmegfelelősség bevezetésével a közvetlen támogatásoknak a társadalom elvárásaira is választ kell adniuk. Bizonyos piacszabályozási eszközöket fenn kell tartani, de szerepüknek a jövőben csökkeni kell. A vidékfejlesztési politikán keresztül a gazdákat olyan, a társadalom részéről megfogalmazott elvásásoknak való megfelelésben kell támogatni, amelyekért a piac nem tud kompenzációt nyújtani (pl. környezetvédelem). A biztos asszony szerint a 2003-ban megfogalmazott célkitűzések napjainkban is helytállóak.

A jövőben olyan mezőgazdasági politikára van szükség, amelynek segítségével a gazdák választ tudnak adni a piaci kihívásokra, és versenyképesek tudnak maradni. Ennek a politikának egyfajta biztonságot is kell teremtenie a gazdák számára. Nem szabad megtörténnie annak, hogy eseti krízisek a termelési kapacitások visszaesését eredményezzék.

Ennek alapján továbbra is teljes létjogosultsága van a termeléstől szétválasztott támogatásoknak. Ezzel a gazdák megfelelő módon reagálhatnak a piac jelzéseire. Továbbra is igaz az, hogy szükség van piacszabályozási eszközökre, de a jövőben nem tölthetnek be központi szerepet. Vidékfejlesztési politika kell, hogy a gazdákat támogatni tudjuk egészséges és élhető vidéki élettér kialakításában. Ha ezért nem nyújtanánk támogatást a gazdáknak, akkor ki más finanszírozná az ezzel járó többletkiadásaikat?

Persze azt sem mondhatjuk, hogy 2003 óta semmi sem változott. Az akkori 15 tagország helyett, most 27 van. Mindemellett újabb olyan kihívások is megjelentek, amelyekre reagálni szükséges, pl. klímaváltozás. A piac aktuális jelzései értelmében a gazdáknak többet kell termelniük. Olyan támogatási rendszerre van szükség, amely hatékonyan és egyszerűen működik. Fontos az, hogy a KAP felülvizsgálat során megfogalmazott javaslatokat gyakorlati szemmel alakítják és nem ideológiai szempontok szerint. A mezőgazdaságot nem lehet teljes egészében liberalizálni, annak szüksége van bizonyos mértékű szabályozásra.

A biztos asszony egyáltalán nem értett egyet azokkal a vádakkal, amelyek szerint az EU Bizottsága az iparhoz vagy éppen a szolgáltatáshoz hasonló módon kezelné az első szektort. A gépkocsigyártók az EU költségvetésének terhére soha nem részesültek/nek közvetlen támogatásokban és, gyenge piac esetén soha nem vásárolta fel az EU a feleslegben maradt autókat. A mezőgazdaság bizonyos szempontból valóban speciális terület, éppen ezért annak kezelésére specifikus eszközöket dolgozunk ki és a jövőben is specifikus eszközökkel fogjuk kezelni.

A KAP-felülvizsgálattal kapcsolatban az alábbiakról szólt: A tejkvótának nincs jövője. A piac ugyanis arra ösztönzi a tejtermelőket, hogy tovább növeljék termelésüket. 2015. március 31-gyel tehát a tejkvóta megszűnik, amely már egy eldöntött tény. A biztos nem igazán látja azt, hogy miképp lehetne ezt a rendszert 2015. után is fenntartani. Vita igazából a körül van, hogy a kvóta felszámolása milyen ütemben történjék. A Bizottság által megfogalmazott javaslatot, miszerint 2009 és 2013 között évi 1%-kal kell növelni a kvóta mennyiségét, egyes tagországok túl gyorsnak mások, pedig túl lassúnak tartják. Az ugaroltatás hatékony eszköznek bizonyult, de az a jelen helyzetben értelmét veszítette. A környezetvédők szerették volna elérni azt, hogy ez a rendszer továbbra is fennmaradjon.

Épp ezért született az a kompromisszumos javaslat, miszerint a vízfolyások mentén továbbra is parlagon kell hagyni a területeket, illetve a gazdák saját belátásuk szerint dönthetnek területeik pihentetéséről. A közraktározást/intervenciót és a magántárolások támogatását illetően úgy fogalmazott, hogy azok egyfajta biztonsági hálóként fenntarthatók, de semmiképp nem használhatók árszabályozó eszközként. Boel asszony a támogatások teljes szétválasztását javasolja, bár belátja azt, hogy bizonyos ágazatok esetében, mint pl. a juh és a kecske, szükséges a termeléshez kötött támogatások fenntartása.

Franciaországban a gabona után fizetett támogatások 25%-t is még mind a mai napig termeléshez kötött alapon osztják szét. A 69-es cikket túl merevnek tartja, azt rugalmasabbá kellene tenni. A tagországoknak lehetőséget kell adni arra, hogy az abban megfogalmazottak lehetőséget biztosítsanak a tagállamoknak a kríziskezelésre (betakarítási biztosítás, állategészségügyi és növényegészségügyi vészhelyzetek). Amire igazán szükség lenne, az egy termeléstől teljes mértékben szétválasztott támogatáson alapuló I. pillér. A tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a történelmi modellről a regionális modellre térjenek át.

Vannak olyan tagországok, amelyek a felülvizsgálattal a KAP-et még inkább el szeretnék tolni a vidékfejlesztés irányába. Kérdés az, hogy az így jelentkező többletköltségeket tudjuk-e finanszírozni? A gazdáknak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez is hozzá kell járulniuk, és ebben támogatni kell őket. Ez megoldható lenne a progresszív moduláció bevezetésével. Olyan politika kell a jövőben, amely olyan mezőgazdasági termelést támogat, amellyel egészséges vidéki élettér biztosítható.

A biztos asszony támogatja azt a francia elképzelést, amely szerint a KAP-felülvizsgálatot ez év végén le kell zárni.

 

Kérdésre válaszolva a WTO tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy Európa a 2003-ban elfogadott reformoknak köszönhetően soha nem volt még olyan biztos tárgyalási pozícióban, mint most. Az újonnan elfogadott Farm Bill-el kapcsolatban, amelyen keresztül a korábbiaknál még nagyobb támogatásban részesülnek az amerikai gazdák, úgy vélekedett, hogy amennyiben megszületne a Doha-i Fordulót lezáró WTO-megállapodás, akkor az USA kénytelen lesz saját mezőgazdasági politikáját hozzáigazítani a WTO-s elvárásokhoz.      

 

Michel Barnier francia mezőgazdasági miniszter: Franciaország a 2008. július 1-vel kezdődő EU Elnöklés során a mezőgazdaságot illetően három területre szeretne kiemelt hangsúlyt fektetni. Kompromisszumos alapon, november végén szeretnék lezárni a KAP-felülvizsgálatát, illetve választ kívánnak adni az élelmezési és energiaellátási kihívásokra. Barnier miniszter szerint mindenki azt számolgatja, hogy mennyibe is kerül a KAP finanszírozása, de azt a kérdést senki nem teszi fel, hogy mennyibe kerülne Európának az, ha nem lenne KAP.

Franciaország az EU Elnökség ideje alatt mindenképpen arra fog törekedni, hogy az európai mezőgazdasági modellt védje. Európában nincs helye amerikai típusú mezőgazdaságnak. Emellett Európa nem lehet a kínai és az amerikai gazdaság diktálta követelmények alárendeltje. Az élelmiszerbiztonság kérdését is kiemelten kezeli majd Franciaország (pl. növényvédőszer használat és 3. országokból érkező importáruk). Bár már a szeptemberi Informális Minisztertanácsi ülésen szeretnének vitát kezdeményezni a KAP-jövőjéről, arról nagyobb lendülettel csak novembertől kívánnak vitát indítani.     

 

Kerekasztal beszélgetés (vélemények a KAP-felülvizsgálatról):

Nagy-Britannia: A felülvizsgálat jelentős változásokat fog eredményezni a jelenleg működő KAP-ben, de ezek a változások helyes irányba hatnak. Egy kritika azonban érheti majd a felülvizsgálatot, még pedig az, hogy az nem fogja kellő módon felkészíteni az Unió mezőgazdaságát a 2013-t követő időszakra. Mindezen túl a társadalom számára is megfelelő magyarázatot kell adni arra, hogy mire megy el az EU költségvetése. Olyan KAP finanszírozást kell megvalósítani, amellyel választ adhatunk az élelmezési és környezetvédelmi kihívásokra. Több pénzt kell fordítani az olyan jellegű kutatásokra, amelyekkel a mezőgazdaság okozta környezetszennyezések csökkenthetők és a biodiverzitás jobban fenntartható. A közvetlen támogatásokon keresztül hozzá kell járulni a jó környezeti állapot fenntartásához. Az angol fél üdvözli a tejkvóta felszámolását és a kötelező ugaroltatás megszüntetését. Fontosnak tartja kríziskezelési rendszer kialakítását. A moduláció mértékét át kell tekinteni, de progresszív modulációra mindenképpen szükség van.

Ausztria: A támogatások történelmi alapon történő szétosztását támogatja. A kvóta eltörlése sem a fogyasztóknak, sem pedig a hegyvidéki tejtermelőknek nem lesz előnyös. Nem fogadható el az, hogy a jelenleginél kevesebb támogatásban részesüljön a tejágazat.

Németország: A német gazda csalódottságának adott hangot, mivel úgy véli, hogy a felülvizsgálat egy újabb reformot jelent, amely újfent a gazdák számára nyújtott támogatások csökkentéséről szól. Ezzel egyidőben a mezőgazdasági termékek piaci ára csökken, az energia és növényvédőszerek ára pedig az égbe szökik.

Litvánia: A mezőgazdaságot tekintve, a többi tagországhoz képest a litván mezőgazdaság nagyon gyenge versenyképességgel bír. A régi és az új tagországok között a támogatások nem kiegyenlített szintje a piaci verseny torzulását okozza. Ezt a kérdést kellene mielőbb rendezni.

Boel asszony: A KAP-felülvizsgálattal kapcsolatos aktuális javaslatot kiegyensúlyozott javaslatnak tartja, olyannak, amely valamennyi tagország érdekét igyekezett figyelembe venni. Véleménye szerint kevesebb input bevételével is lehet a termelést fokozni, és nemcsak a GMO-k bevezetésével. A támogatásokból ki kell zárni az olyan gazdaságokat, amelyeknek már szinte nem sok közük van a mezőgazdasági termeléshez. A progresszív moduláció nem egy és ugyanaz, mint a támogatások maximalizálása. A progresszív modulációval a Bizottságnak nem célja a nagyüzemek felszámolása.

A felülvizsgálat nem egy új reform, hanem egyfajta építkezés a 2003-as reform alapján és felkészülés a 2013-t követő időszakra. A moduláció keretében a vidékfejlesztés számára elkülönített pénzeket a tagországok, javasolt "menü" alapján költhetik el, amelyről szabadon választhatnak. A tervek szerint a szarvasmarhatenyésztés, a juhtenyésztés és kecsketartás esetében a termeléshez kötött támogatási forma továbbra is megmarad és a hegyvidéki tejtermelők továbbra is támogatásokban részesülhetnek majd.

Az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy minél gyorsabb ütemben haladjanak a 2. és 3. generációs bioüzemanyagok terén a kutatások.  

Forrás: FVM – Pallaga Viktória