A legutóbbi az ötödik kamatcsökkentés volt augusztus óta; jelenleg a FED cél-kamatlába 3 %-kal a 2005. júniusi szinten áll. Az amerikai GDP 2007. évi IV. negyedéves növekedése 0,6 % volt, a gazdaság pedig éves szinten az utóbbi öt év legrosszabb eredményét produkálta (2,2%-os GDP növekedés).

Termelési adatok, termelői árak: a World Agricultural Outlook Board (WAOB) január 11-i jelentésének[1] legnagyobb meglepetését a kukorica zárókészletek csökkentése okozta. A WAOB ugyanis az előző hónaphoz képest 359 millió bushellel[2] (9,11 millió tonna !) csökkentette a 2007/2008-as gazdasági évre vonatkozó becslését. Indoklásában a WAOB a vártnál alacsonyabb (-94 millió bushel) termést jelölte meg, valamint a megnövekedett takarmánycélú felhasználást (+300 millió bushel).

Mivel az áthúzódó készleteknek komoly szerepe van a kukorica árának alakulásában, kérdésként merülhet fel, hogy mért kerülhetett sor a zárókészletekre vonatkozó végösszeg kirívó, 20 %-os csökkentésére, ráadásul egy hónap alatt.

Egyes szakértők szerint feltűnő, hogy az USDA Nemzeti Agrárstatisztikai Szolgálata[3] (NASS) által szintén január 11-én nyilvánosságra hozott, a 2007. év gabonakészleteire vonatkozó jelentésben – melyet a WAOB is figyelembe vett a jelentésének elkészítésekor – a IV. negyedéves készletek a várakozáshoz képest 280 millió bushellel kevesebbet mutattak. Mindez szakértők szerint azt jelentheti, hogy az USDA korábbi előrejelzéseivel szemben valószínűleg kevesebb kukorica termett.

Ennek legkézenfekvőbb magyarázata az lehetne, hogy az aratási előtti időszakban előre jelzett hozam (153 bushel/acre[4]) túlzott volt, és a teljes termelés a 13,16 Mrd busheles becsült rekordtermés – és valószínűleg a 13 Mrd busheles szint – alatt marad. Ez utóbbi viszont szakértők szerint igen nehezen lett volna kommunikálható az USDA által. Így helyet kellett találni 9,11 millió tonna "eltűnt" kukoricának. A NASS – és ez alapján a WAOB- csökkentette is az átlagtermésre vonatkozó előrejelzését 151,1 bushel/acre-ra[5], azonban mindez csupán 94 millió busheles kiesést eredményezett a teljes termelésből.

Az exportszállítások az év végén csak olyan ütemben folytak, amelyek az export-előrejelzés (2,45 Mrd bushel) teljesítését tették lehetővé, ezért azt módosítani nem volt indokolt. A WAOB változatlanul hagyta az etanolcélú felhasználásra vonatkozó becslését is, annak ellenére, hogy az Energiatörvény elfogadása az etanolcélú kereslet emelkedését vonzza maga után (igaz, hatásai később érezhetők igazán).

Így nem maradt más lehetőség, mint a takarmánycélú felhasználás 300 millió bushellal történő megemelése, amit viszont több szakértő meglehetősen kétkedve fogadott. A jelentés egyébként 3.70-4.30 $/bushel körüli szezonális átlagárral számol, amely 35 centtel haladja meg a decemberi adatokat.

A WAOB jelentésében a kukoricával ellentétben a búza zárókészlete 12 millió busheles (kb. 326,5 ezer t) növekedést mutat, azonban 292 millió bushellel (kb. 7,9 millió t) így is az elmúlt 60 év legalacsonyabb adatáról van szó. A szezonális átlagár az elmúlt hónaphoz képest 25 centtel nőtt 6,45-6,85 $/bushelre. A WAOB egyébként januári jelentésében figyelembe vette a NASS – véglegesnek szánt -szántóföldi növények 2007-es termelési eredményeire vonatkozó anyagát[6] is.

Utóbbi megállapítja, hogy a kedvező áraknak, a növekvő etanol-keresletnek és az erős exportnak köszönhetően a kukorica vetésterülete szinte minden államban jelentősen nőtt, országos szinten a 2006-os évhez képest 19 %-kal 93,6 millió acre-ra (kb. 37,44 millió ha), ami a legmagasabb szint 1944 óta. 2007-ben összesen 86,5 millió acre-ról (34,6 millió ha) takarítottak be kukoricát, ami 22 %-os emelkedést mutat, és a legnagyobb területi érték 1933 óta.

A korábban már említett átlagtermés minden idők második legmagasabb eredményét[7] hozta, a 2007-es össztermés pedig 13,07 Mrd bushellel (kb. 331,97 millió t) rekordnagyságú[8]. A kukorica termőterületének 2007-es növekedése a szójabab kárára valósult meg. Ennek következtében 2006-hoz képest 16 %-kal kisebb területről – 62,8 millió acre (kb. 25,12 millió ha) – takarítottak be szójababot, amely 2,6 Mrd busheles (kb. 70,7 millió t) termést eredményezett.

Ezzel bőven alatta maradt a 2006-os csúcstermésnek (3,2 millió bushel). Az amerikai olajosmag-termelést az USDA egyébként összesen 80 millió tonnára becsli. A gyapottermés 12 %-kal alatta maradt a 2006-os évnek, azonban így is minden idők negyedik legjobb eredményét hozta – 19,48 millió bála – köszönhetően a 871 font/acre rekordhozamnak. A szemescirok-termelés 82 %-kal (!) volt magasabb – összesen 505 millió bushel (kb. 12,8 millió t) – 2006-hoz képest.

A betakarított terület 3 %-os csökkenése ellenére a rizstermelés 2 %-kal nőtt 2006-hoz képest elsősorban a 7185 font/acre rekordhozamnak köszönhetően. A WAOB jelentésével kapcsolatban kiemelendő még, hogy a 2008-as előrejelzések magasabb marhahús- és sertéshús-termelési adatokat mutatnak, mert a vártnál nagyobb 2007. decemberi sertés- és hízómarha-állomány állomány magasabb vágási számot indukál 2008-ban.

Az amerikai gazdákat januárban leginkább foglalkoztató kérdés az volt, hogy mit vessenek 2008-ban. 2007-ben ugyanis a kedvező kukoricaárak miatt nagyon sokan áttértek a szokásos 50/50 kukorica/szójabab vetésforgóról kukoricára. 2007. őszétől azonban a 2008-as előrejelzések figyelembe vételével megindult egy árverseny a területekért elsősorban a szójabab és a kukorica között.

A WAOB utóbbi jelentéseiben folyamatosan csökkenő, és rendkívül alacsony áthúzódó szójabab-készletekkel számolt, mely legutóbb 175 millió bushelen állt meg. Ennek következtében 2007. utolsó hónapjaiban a szójabab futures árak szárnyalni kezdtek, ugyanis a becslések alapján kb. 6 millió acre (kb. 2,4 millió ha) új szójabab területre lenne szükség a növekvő kereslet kielégítésére. Azonban a folyamatos csökkenés a kukorica áthúzódó készletre vonatkozó előrejelzésben is tetten érhető volt, így a kukorica futures árak is folyamatosan kúsztak felfelé.

Ehhez hozzáadódott az Energiatörvény év végi elfogadása – amelyben olyan bioüzemanyag-célértékek szerepelnek, amelyek tovább növelik az etanolcélú felhasználást, és így a kukorica keresletét -, valamint a már említett drasztikus kukorica zárókészlet-csökkenés a WAOB januári jelentésében. Szakértők szerint a vetésszerkezet meghatározásánál az egyik kulcstényező a szójabab/kukorica árarány. Jelenleg ez 5,25 $/bushel kukorica (decemberi futures) és 12,79 $/bushel szójabab (novemberi futures) árakkal számolva 2,436.

Egyes szakértők szerint az arány 2,6-ra mozdulása már érdemessé teheti a szójababra való áttérést, míg mások a trendeket figyelve (az utóbbi időben 2,4-2,5 körül stagnált, azaz a kukorica ára lépést tartott a szójababbal) nem feltétlenül látnak megfelelő ösztönző erőt a szójabab árában. A versenybe beszállt a búza is, ami nem is csoda, hiszen a zárókészletek az 1946/47-es gazdasági év óta a legalacsonyabbak. A búza ára folyamatosan a 10 dollárt ostromolja, sőt a márciusi futures már időnként meg is haladta.

A gazdákat azonban más tényező is befolyásolja döntésükben. Számítások szerint a kukorica inputköltségei jelenleg (ex föld) 370 $/acre, míg a szójababé 220 $/acre körül vannak. Így a megtérülési költség kukoricára kb. 3 $/bushel, szójababra pedig kb. 8 $/bushel. A piaci árak jóval a fentiek felett járnak, így a kérdések inkább a várható hozammal kapcsolatos spekulációk köré csoportosulnak.

A gazdák a kukoricát azért szeretik, mert a hozam kevésbé ingadozó (+/- 10 bushel/acre) és tendenciáját növekvő, ezzel szemben a szójabab hozama meglehetősen ingadozó (akár 50 %-os hozamkülönbségek is előfordulhatnak), a tendencia pedig stagnáló. Azonban a termelők többségének figyelembe kell vennie, hogy ha kukoricára ismét kukoricát vet (ez sok esetben realitás, mivel tavaly eltértek a szokásos vetésforgótól), akkor az 20-30 busheles hozamkieséssel is járhat.

A szójababban gondolkodókra pedig visszatartólag hat, hogy az utóbbi időben komoly vetőmaghiányt jelentettek az ország több részéből. Összefoglalva elmondható, hogy 2007. év végén a közvélemény-kutatásokban még sokkal többen terveztek áttérni szójababra, mint 2008-ban. Például egy 2007-es felmérésben a megkérdezettek 93 %-a úgy vélte, hogy amennyiben a vízmentes ammónia ára továbbra is 550-600 $/t körül mozog, megváltoztatják a vetésszerkezetüket.

Mára ez a hangulat az erős kukoricaárak miatt érezhetően változott. Korábban általános vélekedés volt, hogy kb. 6 millió acre terület fog átváltódni kukoricáról szójababra. Most ez a szám 1-3 millió körül mozog. Terry Francl, az American Farm Bureau Federation közgazdásza például 89,5 millió acre-ra (35,8 millió ha) teszi a 2008-as kukorica vetésterületet, ami 4,4 %-os csökkenés (-4,1 millió acre, kb. 1,6 millió ha) 2007-hez képest. A szójabab vetésterülete pedig 9 %-kal (5,9 millió acre, kb. 2,36 millió ha) 69,5 millió ha-ra nő. Az USDA csak február végén teszi közzé becsléseit.

Továbbra sincs elfogadott Farm Bill, egyelőre a Szenátus és a Képviselőház közös bizottsága egyeztet a kérdésben. A vétófenyegetés továbbra is él, ezt Bush elnök többször is megerősítette, például áttételesen a "State of the Union" beszédében. A kérdés az, hogy mi történik, ha március 15-ig nem sikerül a Kongresszusnak és az USDA-nak megegyeznie.

Bush vétóját a választások évében a republikánusok nem fogják a Szenátusban felülírni, a demokraták pedig nem érdekeltek a 2002-es Farm Bill hosszabb távú kiterjesztésében, mert több pénzt akarnak élelmiszerprogramokra és vidékfejlesztésre (conservation). Ezért egyre komolyabban merül fel az 1949-es Állandó Törvény alkalmazásának reális lehetősége. Az 1949-es törvény alapján a garantált árak (loan rate) például a következőképpen alakulnának: búza 8,31 $/bushel, kukorica 4,12 $/bushel, cirok 3,75 $/bushel, árpa 2,99 $/bushel, gyapot 1,32 $/font.

Mivel a közvetlen támogatások és az anticiklikus kifizetések rendszere 1949 után került bevezetésre, ezek eltűnnek, és hasonló okok miatt nem lenne garantált ár meghirdetve a szójababra, cukorra, rizsre sem. A legnagyobb problémát a tej veszteségtérítési támogatása jelentené, amely a jelenlegi szabályok értelmében a bostoni első osztályú tej havi átlagárához kötött. Amennyiben az átlagár kevesebb, mint 16,94 $/cwt, belép a támogatási rendszer (speciális árkiegészítés, veszteségtérítés).

Amennyiben az 1949-es törvényt kellene alkalmazni, úgy paritáson számolva a garantált ár 28 $/cwt körül alakulna. Jelenleg a tej ára a 19-21 $/cwt sávban mozog. Az más kérdés, hogy szakértők szerint a korábbi farmtörvények előkészítése során is rendre előkerül – blöffként – az állandó jogszabályok alkalmazásának kérdése, azonban végül mégiscsak sikerült megegyezésre jutni.

A US Office of the Trade Representative (USTR) bejelentette, hogy az USA január 17-én GMO-ügyben jóváhagyási kérelmet nyújtott be a WTO Vitarendezési Testületéhez (DSB), hogy engedélyezze az USA-nak az EU-val szemben fennálló egyes WTO kötelezettségeinek felfüggesztését, mivel az EU nem tett eleget a Testület tárgyban hozott korábbi döntésében foglaltaknak. Ez a gyakorlatban jelentheti például azt, hogy meghatározott termékkategóriákra az USA vámot vagy pótvámot vet ki stb.

Az USA és az EU között megkötött ún. sequencing agreement értelmében az ügy választottbírói eljárás tárgyát képezi, azonban az eljárás addig felfüggesztődik, míg a két fél megkísérli az egyezségre jutást.

Az USTR folyamatosan nyomon követi az EU intézkedéseit, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy nincs előrelépés, formális konzultációs kérelmet nyújthat be, és kezdeményezheti ún. WTO Compliance Panel felállítását. Amennyiben az utóbbi testület úgy találja, hogy az EU nem teljesítette a DSB döntését, az USA kérésére a választottbírói eljárás folytatódik.

Ennek során döntenek az amerikaiakat megillető kompenzáció mértékéről, amelyet alapján elnyerhetik a DSB hivatalos jóváhagyását is. Az esetleges választottbírói eljárásra készülve az USTR felhívást tett közzé, amelyben javaslatokat kér az érintettektől az USA által kérelmezendő jóvátétel módjáról és mértékéről. Ilyen javaslatot gyakorlatilag bárki benyújthat egészen 2008. március 21-ig. Az ügyhöz hozzátartozik, hogy január 14-én az USTR bejelentette, hogy jelenleg nem tervez azonnali szankciót az EU ellen.

A Food and Drug Administration (FDA) január 15-én hivatalosan is közzétett jelentése szerint a klónozott szarvasmarhából, kecskéből származó hús és tej, valamint a klónozott sertésből származó hús ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos tenyésztésű állatból készített.

Ezért az ilyen termékek alkalmasak emberi vagy állati fogyasztásra, és forgalomba hozhatók. Az FDA szerint arra azonban nem állt megfelelő információ a rendelkezésére, hogy ugyanezt a tényt más állatfajtákra is megállapítsa. Az FDA nem látja szükségesnek feltüntetni a klónozott állatból származás tényét a címkézés során. Amennyiben a termelő önkéntes alapon feltűnteti, hogy a termék nem klónozott állatból származik, akkor is csak az általános fogyasztóvédelmi és versenyszabályok (félrevezető címkézés tilalma) vonatkozik rá.

Az Iowa State University kutatói szerint a december hónapban mért Déli Oszcillációs Index adataiban történt változások arra engednek következtetni, hogy a La Nina jelenség komoly kockázatot jelenthet a 2008-as amerikai kukoricatermésre. Állításuk szerint 68 % az esély egy átlag alatti terméshozamra. A jelenséget felerősítheti, hogy az amerikai kukoricatermő övezetet egy régóta megfigyelt, 19 évente ismétlődő szárazsági ciklus jellemzi.

Mivel a legutóbbi nagy szárazság 1988-ban volt, az újabb kiemelkedően száraz év lassan esedékessé válik. A leghosszabb idő, amely két ciklus között eltelt, 23 év volt. A megfigyelések szerint az utóbbi 17 ciklusból 16 esetén komoly szárazság előzte meg az ország dél-keleti részén a kukoricaövezet csapadékhiányát. Az USDA hivatalos, a dél-keleti államokra vonatkozó 2008. márciusi előrejelzése egyelőre mindezt megerősíti.

Forrás: FVM