Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Rossz árat kínáltak a gazdáknak

Nevetségesen kevésnek tartják a négyzetméterenkénti 35-36 forintos ajánlatot a maroslelei földtulajdonosok, akiknek a földje az M43-as autópálya nyomvonalába esik. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. szerint új, magasabb ajánlatok készülnek.

Létrehozva:

|

Az itteni jó minőségű gabonaföldeket szántóként is többért tudnánk eladni már ma is, mint az a 350 ezer forintos hektáronkénti ár, amit ajánlottak érte – mondja a Szegedhez közeli Maroslelén Kerekes László, a téeszutód Agro-Lele Kft. ügyvezető igazgatója. Az Agro-Lele Kft. 1200 hektár földet bérel magántulajdonosoktól, a terület nagy része azonban osztatlan közös tulajdon. Vagyis például egy százhektáros táblának kisebb-nagyobb arányban 40-50 tulajdonosa is lehet. Az autópálya nyomvonala a táblának csak egy részét veszi igénybe, de mivel nincs kimérve, melyik rész kié, az összes tulajdonos kap valamennyi pénzt – az adott helyrajzi számon lévő tulajdoni hányada arányában.

Az Agro-Lele Kft.-t bérlőként is izgatja, milyen változást hoz az építkezés.

– Közel vagyunk a Tiszához is, a Maroshoz is. Ezen a vidéken állandó gondot okozott a belvíz – magyarázza Kerekes László. Az itteni földek melioráltak, van alagcsövezés, működőképes a csatornarendszer, öntözni is tudunk – de attól tartunk, hogy az útépítés megváltoztatja a talajvíz áramlását, és ismét magasabb lesz a talajvíz szintje az autópálya mentén.

A marosleleieket különösen az izgatja, hogy nagyon nagy a különbség az egyes árajánlatok között. Például az önkormányzatnak több mint 170 forintot ajánlottak egy négyzetméterre átszámítva. A szomszédos Óföldeák határában pedig magánszemélyeknek is tettek 150 forintos négyzetméterenkénti ajánlatot. Minden földtulajdonos levélben külön kap vételi ajánlatot, amit vagy elfogadnak, vagy többet kérnek.

Sokan úgy vélik, össze kellene fogniuk, mert együtt magasabb vételárat tudnának elérni. Mások a különalkuban bíznak jobban. Veszelovszki Mihálynak és feleségének például 871 négyzetméterre 34 ezer forintot kínáltak. Az idős házaspár nem szívesen nyilatkozik: attól félnek, rontják az esélyeiket, ha nyilvánosan keveslik a felajánlott összeget.

– A lányunk intézi ezt az ügyet, ő tudja, mit kell csinálni – mondják.

Néhány házzal távolabb Forrai Imre beszédesebb.

– Nem egy összefogós nép a lelei – mondja a gazdálkodó, akinek portájától néhány száz méterre épül majd az autópálya. – Sok itt a kihúzós, aki azt gondolja, csak neki legyen minél több, nem érdekli, mennyi jut a másiknak.

Forraiék összefogtak néhányan Maroslelén, és elkezdtek információkat gyűjteni, hogy más autópálya-építkezésnél milyen kisajátítási összegeket értek el a tulajdonosok.

– Megkérdeztük Domaszéken az egyik barátom ismerősét, hogy az M5-ös építésekor ott mennyit fizettek. Megtudtuk: 150-től 290 forintig kaptak négyzetméterenként. De azt is hallottuk, hogy például Gyöngyös környékén 800-1000 forintot is megadtak egy négyzetméterért.

Forrai Imrének van elképzelése arról, mennyit szeretne kapni a földjéért, de nem árulja el. Azt mondja, a 2,8 hektárból 3200 négyzetméter esik bele a nyomvonalba, amely azonban csúnyán kettévágja a földet. A nagyobbik fele az út túloldalára esik, annak elkészülte után csak több kilométeres kerülővel lehet majd megközelíteni. A közelebbi oldalon maradó rész pedig "csupa csücskő", vagyis háromszög alakú, nagy gépekkel nehezen művelhető meg. Az egésznek erősen csökken tehát az értéke, és a veszteség ellentételét most kell kialkudni.

Varga Imre makói ügyvéd néhány helyi földtulajdonos érdekeit képviseli. ő mondja el a nyomvonalba eső ingatlanok megszerzésének folyamatát.

– Ezen a szakaszon a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. megbízásából a budapesti Harsányi ügyvédi iroda tesz ajánlatot a földtulajdonosoknak. Ha ők nem fogadják el, akkor szakértői vélemény alapján az ügyvédi iroda megismétli az ajánlatot, vagy újabbat ad. Ha ez sem megfelelő, akkor a regionális közigazgatási hivatal elindítja a kisajátítási eljárást. A kisajátítást megakadályozni nem lehet, de ha a felajánlott kártérítés összegéről nem állapodnak meg a felek, akkor arról a bíróság dönt.

Dr. Harsányi Gábor, a nyomvonalba eső ingatlanok megszerzését bonyolító budapesti ügyvédi iroda vezetője cáfolja azokat a feltételezéseket, hogy irodájának annál több pénz marad, minél kevesebbet fizet ki a földtulajdonosoknak. Fix összeget kapnak, amelynek nagysága a szerződések számától függ. Nem az az érdekük, hogy megrövidítsék a földtulajdonosokat, hanem hogy a szorító határidők miatt mielőbb megegyezzenek velük.

– Akkor miért ilyen alacsony árat ajánlottak elsőre? – kérdezem.

– Az összeget az irodánk által felkért ingatlanszakértők határozták meg, a helyi viszonyok alapján.

Az M43-as autópálya az M5-ös szegedi, északi csomópontjától – a megyeszékhelyet északról megkerülve – egy új, ezután megépülő, kétszer kétsávos hídon halad át a Tiszán. Az M43-as autópálya 2010. augusztus 31-ig készül el a makói csomópontig. Jelenleg tarthatónak látjuk a Makóig vezető szakasz forgalomba helyezésének az eredeti időpontját – közölte Csicsely Gábor, projektfelelős. Csongrád megyében elterjedt, hogy a tervezett Déli áramlat gázvezeték hátráltatja az M43-as autópálya építését. Csicsely Gábor szerint szó sincs erről: a Déli áramlatnak még a nyomvonala sincs kijelölve. De ha kijelölik, akkor egyszerű mélyfúrással majd átvezetik a sztráda alatt.

Utánanéztek az illetékhivataloknál, hagyatéki eljárásokban, hogy az autópálya-építés előtt mennyiért forgalmazták helyben a földet, annak alapján határoztak meg összegeket. Természetesen az autópályának önmagában értéknövelő hatása van, a második körben már az a viszonyítási alap, hogy az adott helyen mekkora ez az értéknövekedés.

Harsányi Gábor figyelmeztet: csak Maroslelén emlegetnek négyzetméterárat, a jogászok valójában nem ezzel számolnak. A négyzetméterár ugyanis, noha könnyen összehasonlíthatónak látszik, félrevezető: az ajánlatok mindig fix összegek, és tartalmazzák az ingatlan helye, minősége alapján eltérő értékeket, illetve a megmaradó ingatlanrész értékcsökkenését is.

Várható, hogy az első ajánlatnál jóval magasabbat, egyes hírek szerint annak talán a háromszorosát is megajánlják a második fordulóban. Mi szükség volt akkor az első fordulóban a nyilvánvalóan elfogadhatatlanul alacsony összeg meghatározására? – kérdezem Csicsely Gábortól, a NIF Zrt. M43-as projektjének felelősétől.

– Mi az adófizetők pénzét költjük földvásárlásra, kártalanításra: nem szórhatjuk azt nyakló nélkül, mert irreális összegeket is elkérnének a tulajdonosok, ha esélyét látnák, hogy megkapják. Első körben nem tudunk eltérni a föld helyben kialakult, valós értékétől – válaszolja a projektfelelős. – A másodikban azonban figyelembe lehet venni a valós értéknövekedést – a közeljövőben új ajánlatokat kapnak, akik nem fogadták el az elsőt. Az az érdekünk, hogy a föld megszerzése ne hátráltassa az építkezés megkezdését.

Forrás: Népszabadság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!