Az emelkedés általában 10 évig tart, utána az árak stabilizálódnak, majd szép lassan visszaesnek. Ezeket a hirtelen áremelkedéseket rendkívüli események váltják ki, melyek növekvő kereslethez, illetve jelentős hiányhoz vezetnek. A két világháború és az azt követő helyreállítási munkálatok olyan mértékű keresletnövekedéshez vezettek egyes alapanyagok iránt, amit nem tudtak a meglévő készletekből kielégíteni.

 A 19. század közepi iparosodás és az 1970-es olajválság hasonló hatást gyakorolt az árupiacokra. Mindegyik esemény egyedi volt, s ezért nem szabad olyan következtetéseket levonnunk, miszerint ezeken a piacokon fundamentális ciklikusságról lenne szó. Ennek ellenére valószínűnek tartjuk, hogy a jövőben hasonló mozgásokat láthatunk majd a nyersanyagpiacokon, bár ezeket remélhetőleg nem az említettekhez hasonló események fogják kiváltani.

Az új gazdasági szereplők megjelenése a globális piacon, mint például Kína, India vagy más, magas népességszámú fejlődő országok, 2001-ben újabb hosszabb távú rallyt indítottak el az árupiacokon. Az 1980-as évektől 20 éven át tartó alacsony fém- és energiaár jelentős beruházási hullámot indított el, mely rövid távon nagyobb mértékű hiányhoz vezetett.

A hiány pótlása és a kínálat bővítése az új technológiák, növekvő kutatások révén akár 10-15 évig is eltarthat. A merev fundamentumok ellenére el kell mondani azt is, hogy az ilyen hirtelen fellendülések a spekulatív tőkét is becsábítják a piacra. A hirtelen beáramló tőke szignifikáns túlértékelésekhez vezethet, amelyek gyors visszaeséssel végződnek, amikor a spekulánsok profitot realizálnak vagy kivonulnak ezekből a termékekből.

A szójabab a múlt héten 34 éves csúcsra emelkedett, miután a kedden publikált termésadatok nem érték el a várakozásokat, s az Argentínát sújtó aszály miatt a jövőben is kétséges a terméseredmény növekedése. A rally alapja a termőterület növelésének a szükségszerűsége. Amennyiben az Egyesült Államokban 2008-ban 9 százalékkal több búzát vetnek el, mint az idén, és feltételezzük, hogy a kereslet a 2007-es évhez hasonlóan alakul, a szójababkészletek így is rekordalacsony szintekre csökkenhetnek.

A termőterület növelésére szükség van, ám a magas árak mellett a termelőknek nem lesz sok kifogásuk ez ellen.
Kína az idei szezonban várhatóan 34 millió tonna szóját importál, mely az USA termésének 48 százalékát teszi ki. Az elmúlt évekkel összehasonlítva ez 18,5 százalékos növekedésnek felel meg tavalyhoz képest, 20 százalékos növekedésnek 2005-höz képest, míg 340 százalékos ugrásnak 2001-hez képest. A kereslet tehát növekszik, míg a kínálat szűkös.

 Ám ezek a fundamentumok természetesen már az árakban is tükröződnek. A feszültséget tovább fokozta a Goldman Sachs közelmúltbeli elemzése, miszerint a szója 2008-ban, eddig soha nem látott csúcsokra emelkedve, a 14,50 dollár/bushel árfolyamot is elérheti. A trend tehát továbbra is emelkedő, ám a már most is magas árakra tekintettel e terméket elsősorban a magasabb kockázatot vállaló befektetőknek ajánljuk.

A Hamilton tőzsdeügynökségnél 1 kontraktus (5000 bushel) szójára a letét 3000 dollár, míg egy dollár elmozdulás 500 dolláros változást jelent, így a megfelelő pozíció felvételével jelentős hozam realizálható.

Forrás: Napi Gazdaaság