A szervezet szóvivője, Stanislav Nemec az angol nyelvű olvasóknak szánt pozsonyi lapnak arra a kérdésére, hogy melyek azok a legnagyobb nehézségek, amelyekkal a szlovák gazdák szembesülnek a többi uniós országokban élő farmerkhez  viszonyitva, egészen kiméletlenül fogalmazott:

"Kamaránk szerint az országok közötti különbségek azt jelentik, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája csak elméletben közös. A gyakorlatban a nyugat-európai farmerek 100 százalékban jutnak közvetlen kifizetésekhez az EU költségvetéséből, míg az új tagállamokban élő versenytársaik – beleértve Szlovákiát – ezt a szintet csak 2013-ban érik el.

Nem is szólva arról a tényről, hogy ők továbbra is a saját nemzeti költségvetésükből származó 30 százalékos társfinanszírozástól függnek, amit a kormányok és parlamentek nem mindig tudnak teljes mértékben biztosítani. "

A szlovák kamarai szakember a továbbiakban egészen nyersen kimondja, hogy az ágazat az összeomlás küszöbéhez  érkezett  a pénzügyi válság miatt, amivel párosult a kereslet terén jelentkező válság, és valamennyi kulcsfontosságú agrártermék árának drámai esése. "A szlovák gazdák sokkal szűkebb manőverezési lehetőséggel rendelkeznek és sokkal sérülékenyebbek bármilyen piaci turbulenciával szemben"- figyelmeztetett Nemec.

Nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy e kockázatokra a szlovák agrárkamara már az uniós csatlakozás előtti időszakban is figyelmeztetett, amikor az uniós belépés feltételeit alakitották. "Most válnak valóra azok a szavaink, amelyeket akkor mondtunk, nevezetesen, hogy nem a közös piaci versenytől félünk, hanem  inkább az egyenlőtlen piaci viszonyoktól."

A szlovák szakember azt is kimondta, hogy a globális pénzügyi válság bonyolította a gazdák hozzáférését a kölcsönökhöz, A saját pénzalapjaik hiánya, valamint a pénzintézetek által folyósitott kölcsönök csökkenő volumene pedig veszélyezteti az uniós pénzalapok igénybevételét,

A szlovák agrárszakember a továbbiakban arra is rámutatott, hogy az országa a mérsékelt övezetben termelt gyakorlatilag minden termékét tekintve önellátó lehetne. Ám a közös agrárpolitikában megnyilvánuló diszkriminatív jellegű támogatási szabályok és a reformlépések következtében ez már nem teljes mértékben igaz. A sertés- és a marhahústermelés szolgáljon erre figyelmeztetésül, ugyanis e szegmensekben a Szlovákiába irányuló behozatal 2003 óta – írd és mondd – 566 (!) százalékkal nőtt, "és ma már e fogyasztás háromnegyedét importból elégitjük ki."

Szlovákia számára, amely 10-15 évvel ezelőtt még többlettel bírt e szegmensekben és termelése egy részét exportálta, eza  fejlemény egészen drámaian jelentkezik.

"Tavaly Szlovákia 2,21milliárd euró értékben importált agrártermékeket, ami a legnagasabb érték az ország modern történetében" – fakadt ki a szlovák agrárkamara illetékese. "Mivel az export lassúbb ütemben növekedett, a külkereskedelmi deficit az agrátermékek terén rekordszintet, 856 millió eurót ért el" – összegzett.

Forrás: VG