Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Oroszországi földviszonyok

A leköszönő orosz elnök az utóbbi időben több alkalommal is szólt a mezőgazdaság problémáiról (ezzel párhuzamosan Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes is gyakran nyilatkozik az orosz agráriumról), ami azt is mutathatja, hogy a választások utáni kurzus a jelenleginél hangsúlyosabban szeretne az ágazat fejlesztésével foglalkozni.

Létrehozva:

|

Vlagyimir Putyin egy legutóbbi nyilatkozatában az oroszországi földviszonyokkal is foglalkozott, megállapítva, hogy a helyzet nem kielégítő, ezért a jövőben várhatóan egy önálló szövetségi struktúrát kell létrehozni ezeknek a problémáknak a kezelésére. Amennyiben új szervezet kialakítása mégsem volna célszerű, akkor is egy kézbe helyeznék a földtulajdon és földhasználat kérdéseinek szabályozását, miniszterelnök-helyettesi szinten.
 
Az utóbbi időben egyébiránt az orosz Mezőgazdasági Minisztérium is intenzívebben foglalkozik a földüggyel. Erre több hónapja már törvényi alap is van, mivel az orosz kormány a 192/2007. sz. rendelkezésével kiszélesítette a tárca jogosítványait. Az intézkedés értelmében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek forgalmazási szabályainak meghatározása ezentúl a Mezőgazdasági Minisztérium kompetenciájába tartozik.

A tárca nemrégiben létre is hozta azt az új igazgatóságot, amelynek hatásköre a földpolitika kidolgozása, javaslatok tétele, az állami földek használatának szabályozása, stb. Gorgyejev agrárminiszter szerint az új minisztériumi egység kulcsszerepet tölt majd be a 2008-2012. közötti állami agrárprogram sikerében, mivel szerinte a középtávú program egyik legkockázatosabb eleme a földviszonyok problematikája.

 
A 2007-ig hatályos földügyi rendelkezések több szabályozási teendőt, illetve jogosultságot a regionális, önkormányzati szervekre delegáltak, s a gyakorlat azt mutatta, hogy a központi, szövetségi szintű törvénykezési aktusokat a régiókban nem követte a helyi szabályozás módosítása. A tárca jogosítványainak legutóbbi bővítése azt jelenti, hogy a forgalmazási szabályokat ma már egyetlen országos hatáskörű szerv állapíthatja meg, s fokozatosan megszűnhetnek az eddig alkalmazott helyi, önkormányzati, legális, vagy esetenként féllegális, de mindenképpen gyakran egymásnak ellentmondó szabályozások.

A kérdés rendezése azért is kimagasló jelentőségű, mert a föld valóban a legfontosabb termelési faktora a mezőgazdaságnak, s ezen túlmenően vele kapcsolatban Oroszországban továbbra is jellemző az érzelmi megközelítés, gyakran tapasztalható a földnek egyfajta nemzeti értékként történő túlértékelése.

 
A korábbi jogi szabályozási ellentmondások ahhoz is vezettek, hogy az elvárhatóhoz képest ma alacsonyabb a földbe történő tőkebefektetés, s a forgalmazási lehetőségek is rendkívül szűkek. Ezen túlmenően a földtulajdon, illetve a földforgalmazás nem csak gazdasági, hanem főképpen Oroszországban szociális kérdés is. Várható, hogy a földforgalmazás részletes és egységes szabályainak kimunkálása után a földpiacon megjelennek azok a gazdálkodók is, akik eddig kiszorultak a korlátozott, és gyakran csak spekulatív célokat szolgáló folyamatokból.
 
A föld kérdése tehát a legutóbbi nyilatkozatok fényében a jövőben várhatóan nagyobb figyelmet kap kormányzati szinten, és ez jelentősen hozzájárulhat az agrárium fejlesztési terveinek megvalósításához. Ezeknek a terveknek a teljesítése egyébként nagymértékben feltételezi a jelzálogalapú hitelezés dinamikus bővülését.  Ez ma már elvben lehetséges, a földforgalmazási szabályok a jogi lehetőséget megadják, sőt, ha lassan is, de terjed ez a forma. A fő gond itt az, hogy az alapvető törvények megszületése után hallatlanul nehézkesen halad a végrehajtási szabályok, a különböző eljárásrendek kimunkálása.
 
A jelzálog alapú hitelviszonyok továbbterjedését az is akadályozza, hogy rendkívül nehézkesen oldható meg az egyes különálló földterületek akkumulálása, alacsonyszintű a földtulajdon likviditása, a föld nehezen forgatható értékpapírba, stb. Mindez ahhoz vezet, hogy a földnek, mint tulajdonnak a fölhalmozása akadozik, nem tud kialakulni egy valódi magántulajdonra alapozódó, középbirtokosi réteg. A külföldi tőke intenzívebb bevonását pedig az teszi nehézzé, hogy a jogszabályok változatlanul nem engedik meg, hogy külföldi természetes és jogi személyek mezőgazdasági rendeltetésű földterület vásároljanak.

Forrás: FVM – dr. Kemény Ádám

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!