Az Országgyűlés hétfőn 353 igen szavazattal, és 1 tartózkodással elfogadta a képviselők által korábban megszavazott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatot.
   
Sólyom László júniusban azért nem írta alá az élelmiszer-kódex néven emlegetett javaslatot, mivel az szerinte előkészítetlen, átgondolatlan, valamint szövege jogi ellentmondásokkal terhelt, éppen ezért kitűzött céljai elérésére nagy valószínűséggel alkalmatlan.
   
Font Sándor (Fidesz), a határozathozatal előtti felszólalásában kiemelte: a parlamenti pártok továbbra is – a köztársasági elnök ajánlásainak megfelelő – törvényi szabályozással kívánják megakadályozni, hogy a magyar gazdák tönkremenjenek a nagy áruházláncok közötti versenyben.

A javaslat továbbra is tartalmazza, hogy a nagy áruházak – fenntartási költségeik fedezésére – nem kérhetnek úgynevezett polcpénzt a beszállítóktól – közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.
   
Hozzátette: az évente 20 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító üzleteknek nyílt üzletszabályzatot kell nyilvánosságra hozniuk, amelyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal is egyeztetniük kell.
   
Az Országgyűlés június 29-én ellenszavazat nélkül fogadta el a jogszabályt. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényszöveg szerint a jogszabály célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végző szervezetek, valamint azok beszállítói közötti egyenlőtlen piaci alkupozícióból eredő hátrányok felszámolása és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. A törvény általános jelleggel tiltja a tisztességtelen forgalmazói magatartások gyakorlását, s meghatározza, hogy mely forgalmazói magatartások minősülnek tisztességtelennek.
   
A jogszabályt korábban kifogásolta az Országos Kereskedelmi Szövetség is. Közleményükben a törvény elfogadása után azt írták, hogy az a világ legnagyobb multinacionális élelmiszergyártóit védi, és meghiúsítja azt a törekvést, hogy a magyarországi üzletek polcaira 80 százalékban magyar áruk kerüljenek.
   
A szervezet az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a jogszabály kizárólag a kereskedők és az élelmiszeripari beszállítók kapcsolatára terjed ki, és hiányzik belőle a magyar mezőgazdasági kistermelők és a tőlük vásárló élelmiszeripari gyártók, valamint felvásárló szervezetek kapcsolatainak rendezése.
   
Szigorodik az uniós állampolgárok termőföldvásárlása

   
A parlament hétfőn 353 igen és 1 nem szavazat ellenében hozzájárult a termőföldről szóló törvény európai uniós állampolgárok földtulajdonszerzésére vonatkozó szabályainak szigorításához.
   
A termőföldről szóló törvény főszabályként rögzíti, hogy külföldi magán- és jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot a magyar termőföldben, ugyanakkor azon európai uniós állampolgároknak lehetősége van erre, akik legalább három éve folyamatosan Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Ennek bizonyítására azonban a múltban elég volt egy, a mezőgazdasági tevékenységet igazoló adóigazolás felmutatása, amit azonban utólagos bevallással is meg lehetett szerezni. A most elfogadott jogszabály éppen ezért előírja, hogy a vásárlóknak környezettanulmánnyal kell bizonyítaniuk korábbi földművelő tevékenységüket.

Forrás: MTI