Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Növekvő élelmiszerárak – erősödik a szolidaritásalapú kereskedelem

A szolidaritásalapú kereskedelem erősödésével reagál a társadalom a növekvő élelmiszerárakra, ezen spontán jelenség máris észlelhető főként a szegényebb régiókban – közölte a gödöllői Szent István Egyetem professzora csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Fehér István, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tanára elmondta, hogy például Nógrád és Szabolcs megyében, de más vidékeken is terjed az 50-es évekből ismert szokás, amikor az emberek a kereskedelmet kihagyva, lakhelyüktől ésszerű távolságban, közvetlenül a termelőtől szerzik be a napi tej, hús, zöldségszükségletüket. Ami által a bevásárló központok kínálatánál olcsóbban, jobb minőségű élelmiszerhez juthatnak.

A szomszédok, családok egymás között megszerveződve gyakran az összegyűjtött rendelések alapján vásárolják meg a gazdától a feldolgozott élelmiszereket és a friss árut. A gazda szintén jól jár, mert kevésbé kiszolgáltatott a felvásárlók által diktált feltételeknek. Terjed az önellátás is. A ház körül termesztett zöldség, a baromfitartás felelevenítése sok vidéki családnak nyújt lehetőséget a háztartás élelmiszerköltségeinek mérséklésére – tette hozzá.

A spórolás ezen módszerei azért is indokoltak, mert amíg az EU statisztikája szerint a tagországok többségének háztartási jövedelmük 15, addig nálunk 26 százalékát költik az emberek élelmiszerre. (A legveszélyeztetettebb országokban ez az arány 70-80 százalék.)

Magyarország esetében is tapasztaljuk – állapította meg a professzor, hogy az élelmiszerkiadásokban elért forintok megspórolása nagymértékben kihat a havi családi költségvetésre, főként a 3 millió szegényt számláló, alacsony jövedelmű társadalmi réteg esetében. Az utóbbi hónapokban vissza is esett a bevásárló központok élelmiszerforgalma.

A világszerte magasba szökő élelmiszerárak – Fehér István szerint – többi között az éghajlatváltozás és az infláció generálta növekvő energiaárak számlájára írható. Ez utóbbi tendencia nyomán a gázolaj, a műtrágya, a növényvédő szerek drágulnak, ám ezt a többletköltséget a termelők teljes mértékben nem tudják az árakban érvényesíteni. Ezért sok esetben inkább áttérnek például a biodízel-gyártáshoz szükséges repce, vagy ipari célú gabona előállítására, ahol az áremelkedés kevésbé korlátozott.

A professzor szerint Ázsiában a tavalyi gyenge rizstermés és az életszínvonal emelkedése eredményeként India és Kína megugró gabona- és húsfogyasztása járul hozzá a dráguláshoz, amíg Afrikában a nemzetközi segélyszervezetek összehangolatlan akcióinak is szerepe van a hiány kialakulásában. A termeléshez szükséges tőkebefektetések és a tudás átadása helyett, jobbára élelmiszersegély-szállítmányokkal igyekeznek enyhíteni a nyomoron, ami a szomáliai éhséglázadás tanulsága szerint nem elégséges megoldás.

Aláhúzta: Európában az élelmiszerbiztonságot nem fenyegeti veszély. Az ellátás legfontosabb alapja, a gabona termőterülete növekszik az ugaroltatás megszüntetésével és a FAO előre jelzése szerint az idén a kedvező időjárás hatására a tavalyinál 13 százalékkal több, 294 millió tonna termés betakarításával lehet számolni. Magyarországon évek óta hasonló arányban, hozzávetőleg 2,7-3 millió hektáron termesztenek gabonát. Az idei év kilátásai itt is kedvezőek. Amíg az EU-csatlakozást megelőző években a termés megközelítette a 12 millió tonnát, addig a csatlakozás után már ez átlag 14 millió tonnára emelkedett. Az idén várhatóan 15 millió tonna termés kerülhet a raktárakba, főként a kedvezőbb időjárás és a növekvő átlagtermések eredményeként.

E mennyiség – ha drágábban is – bőven fedezi a kenyérszükségletet és exportra is jut – szögezte le a professzor. A hazai mezőgazdaság jövedelmezőségének fokozásához főként a növénytermesztés és az állattenyésztés arányainak javítását látja szükségesnek a kutató. Az állattartás ugyanis mindinkább visszaszorul, kevés a képzett munkaerő, a tartási technológiák elavultak. Indokolt lenne a hatékonyabb stratégiai szempontokon alapuló állami beavatkozás és a termelői összefogás – hívta fel rá a figyelmet Fehér István.

Forrás: MTI

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!