A kevert módon kapott rozék ízvilága eltér a tradicionálistól, a rozék sajátos karakterét a vörösborokban található tanninok adják meg.

A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni vörös és fehér bor keverésével készült rozét – hívta fel a figyelmet Dúzsi Tamás szekszárdi rozé-termelő, aki szerint a hozzá nem értő fogyasztót megtévesztheti, hogy egy illatos muskotályos fehérhez tesz valaki kevés vöröset.
    
A cannes-i rozé világbajnokságon évek óta arany- és ezüstéremmel díjazott borász szavai szerint "nem tisztességes, hogy ha egyeseknek nem kel el a vacak fehér bora, és ráfogják, hogy rozé". Dúzsi Tamás hozzátette: a magyar bortörvény házasítási szabályaival sem egyeztethető össze, ha egy bor teljesen más fajtákat tartalmaz; jelenleg ugyanis a minőségi bornak 85 százalékban kell a megjelölt fajtából készülnie.
   
A rozé bor kékszőlőből fehérbor-technológiával készített bor, vagyis a házasított világosvörös bor nem tekinthető rozénak – emelik ki magyar borászok.
   
A soproni borvidék borászai úgy látják, az Európai Bizottság javaslatával legalizálni akarja a kevert rozé bort, és ez sérti Magyarország érdekeit. Magyar Dezső, a 86 hektáron szőlészkedő  Lővér pince résztulajdonosa annak a véleményének adott hangot, hogy a multinacionális láncok érdekei felülírják a szakmai szempontokat.
   
A kékfrankos borával a franciaországi Bordeaux-ban aranyérmet nyert borász  szerint a rozébor devalválódásához vezet Brüsszel  kezdeményezése, és ez keményen fogja érintetni a soproni borvidéket, amelynek rozéi kiváló minőségűek.
   
A soproni Taschner Kurt, a  Taschner-Vin Kft. képviseletében elmondta: megítélése szerint a brüsszeli javaslat sérti Magyarország érdekeit. Az igazán szép rozék ugyanis hagyományos eljárással készülnek, és a hazai éghajlati viszonyok kedveznek  ennek a borfajtának. A kevert rozék minősége kedvét szegheti a fogyasztóknak, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a címkén feltüntetett megkülönböztetésre a vásárlók odafigyelnek majd  – vélekedett  az országos rozébor-versenyeken kékfrankos rozéborával az utóbbi években jelentős elismeréseket elnyert vállalkozó.
   
Thümmerer Vilmos egri borász sem ért egyet az Európai Bizottság terveivel, és szavai szerint megdöbbentő, hogy egyáltalán megengedik, hogy a vörös és fehér borból összeöntött bort rozénak nevezzék.
   
A Bács-Kiskun megyei borászok is felháborodásuknak adtak hangot a bizottsági tervezettel kapcsolatban. Frittmann János, a 2007-ben az Év borásza címmel elismert soltvadkerti borász termelői és borászati oldalról is botrányosnak tartja azt, hogy az Európai Bizottság ezzel az intézkedésével legalizálni akarja a borpancsolást.
  
Hiába tüntetik fel a borospalack címkéjén azt, hogy fehér bor és vörös bor keverésével készült, nem lesz jó minőségű, és lerontja a rozé bor imázsát – tette hozzá a Frittmann Testvérek Kft. társtulajdonosa.
   
Egyedül az MTI által megkérdezett villányi borászok nem tartják felháborítónak a rozéborokra vonatkozó brüsszeli terveket: Bock József szerint a piac dönti majd el, melyik eljárással készült rozéra van igény.
 

Forrás: MTI