Az adalékanyagok az élelmiszerek ipari méretű feldolgozásával egyidőben jelentek meg. Az Európai Unió az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét, és sorolta be a tartósítószereket, antioxidánsokat, segédadalékokat, hozzáadott tápanyagokat, színezékeket és egyebeket egy bizonyos E-listára, amelyet a mai napig használnak. Két évtizede, a Magyar Élelmiszerszabvány idején szigorúan szabályozták az adalékanyagok használatát. Az alapélelmiszerekben és a gyermekeknek szánt ételekben tilos volt alkalmazni.

Magyarország 1996-ban vezette be az adalékanyagok jelölésére és azonosítására alkalmas E-számrendszert, bár még ekkoriban is sokkal kevesebb ilyen anyagot használt a magyar élelmiszeripar, mint az unió tagállamai. A csatlakozással – amelynek feltétele volt az ottani előírások átvétele – szabad utat kaptak az E-anyagok. A forgalomba kerülő élelmiszerek biztonságát a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága rendszeresen ellenőrzi. Természetesen a hatóság is az engedélyezett értékek alapján végzi a vizsgálatokat.

Mint azt dr. Borus István kerületi helyettes főállatorvos elmondta, ezeket az értékeket tudományos humángyógyászati kísérletek alapján állapítják meg. Mind hazai, mind nemzetközi kutatási eredményeket felhasználva alakultak ki a jelenleg hatályban lévő engedélyezett élelmiszer adalék értékek, amelyeket a nemzeti hatóságok és az uniós jogszabályok figyelembe vételével állapítanak meg.

Ellenőrzés ide, engedélyezés oda, az adalékanyagok használata sokakat nyugtalanít. Általában azzal érvelnek a gyártók, hogy nagyon keveset használnak belőle egy-egy terméknél, de ha mindenbe kerül belőle, a sok nagyon kevés évente kilogrammnyi mennyiséget adhat ki fejenként.

A legnagyobb probléma az, hogy egyértelmű állásfoglalás ebben a témában még nem alakult ki. Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet véleménye szerint hazánkban rendkívül szigorú előírások szabályozzák az adalékanyagok használatát, és csak a legszükségesebbeket engedélyezik, mennyiségük a kész áru ezred, tízezred része.

Ezzel szemben például dr. Kalas György szerint az adalékanyagok károsíthatják az egészséget. Az ismert környezetvédelmi szakember azt tanácsolja, kerüljük a messziről érkezett, és alaposan feldolgozott élelmiszereket, azaz a déligyümölcsöket, a félkész- és a kész árukat, az édességeket és az üdítőitalokat. A legnehezebb helyzetben a fogyasztó van, mert az, hogy mit vásárol meg, nem csak a szándéktól, hanem a pénztárcától is függ, és ma már mindenki a boltban veszi az élelmiszert. A vásárló kénytelen a kutatások eredményeire, a hatóságok éberségére és az óvatosságra hagyatkozni.

Néhány elrettentő E betűs, és néhány megnyugtató

E-104: szintetikus, az Egyesült Államokban betiltották
E-110: szintetikus, allergiát okozhat
E-123: szintetikus, az USA-ban betiltották, állatkísérletekben mutagénnek bizonyult
E-129: szintetikus, allergiát okozhat, állatkísérletekben hiperaktivitást mutatott
E-150c: természetes, a cukor hevítésével készül, patkányokon végzett kísérletekben megváltoztatta a vérképet
E-151: szintetikus, allergiát okozhat
E-162: természetes színezőanyag, fogyasztása ártalmatlan
E-140: természetes, fogyasztása ártalmatlan
E-120: természetes, fogyasztása nem káros 

Forrás: Tolna Megyei Online – Venter Marianna