A szakértők szerint a citrom árának megduplázódásáért az ibériai forró nyár, az influenzától való félelem és az általános élelmiszerdrágulás okolható.

Több mint kétszer annyit kell adni a fanyar sárga gyümölcsért, mint az édes narancsért. Ritka az ilyen időszak, amikor a többtucatnyi fajt számláló citrusfélék között az egyik legdrágábbnak a citrom számít. Egy-egy kilónyi lédús, nagyobb citromért a kereskedők elkérnek 450-600 forintot is. Ezzel szemben, akciósan akár 170 forintért jó minőségű, édes narancsot lehet vásárolni.

A drága citrom most nemcsak a magyarok életét keseríti, Európában másutt is hasonló árarányok alakultak ki. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatbázisa szerint a németországi nagybani piacokon például a múlt héten 380-441 forintos (nettó) áron lehetett spanyol citromot vásárolni, míg narancsért 161-255 forintot kellett fizetni. A mandarin (más néven klementin) egy kategóriával drágább, hiszen ezt a viszonteladók 208-407 forintos áron szerezhették meg.

Magyarországon a megszokott gyümölcskínálatot mintegy százféle déligyümölcs gazdagítja. A termékkör zömét a banán, narancs, mandarin, citrom, kivi, grapefruit, ananász, kókuszdió, pisztácia, füge adja. Fodor Zoltántól, a FruitWeb szakmaközi szervezet igazgatóhelyettesétől megtudtuk: az elmúlt évtizedben, évente 130-194 ezer tonna déligyümölcs érkezett az országba, vagyis az ezt az időszakot jellemző 70-95 kilós, egy főre jutó éves fogyasztásból 13-20 kilóval részesedik a déligyümölcs.

Miközben a mögöttünk álló évtizedben évente átlagosan 75 millió dollár értékű friss déligyümölcsöt importált az ország, addig egymillió dollárnyit exportáltunk is. Az unióba lépésünk óta megduplázódott a déligyümölcsexportunk, amely már 2006-ban megközelítette a kétmillió dollárt. Ennek azonban nem az az oka, hogy valóra vált Bástya elvtárs álma, és termőre fordultak a magyar narancsligetek.

Házi Zoltántól, a Budapesti Nagybani Piac vezérigazgatótól megtudtuk, hogy a Nagykőrösi úti piacon működődő kereskedők bonyolítják a hazai déligyümölcs-forgalom felét. Több szlovákiai, romániai beszerzői is rendszeresen jár erre a piacra, ennek köszönhető, hogy a déligyümölcs az exportstatisztikákban is szerepel, azaz valójában a külföldről importált gyümölcs továbbexportálásáról van szó. Főleg Dunántúlról, kisebb hazai zöldségkereskedők járnak rendszeresen a bécsi nagybani piacra is, ahol egyébként a budapesti hasonló kínálatot és árakat találnak.

A hazai déligyümölcs-kereskedelmet jellemzi az is, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok központi beszerzéssel dolgoznak, ezért egész Európában központi logisztikai bázisaikról terítik a zöldség, gyümölcsárut, így a déligyümölcsöt is.

A szakemberek szerint a mostani rendkívüli citromdrágulás mögött az aszályos idő miatti csekélyebb spanyol és görög termés áll. Ezt a nagy kiesést nem képes pótolni a kevésbé lédús török citrom. Az ágazati szakértők mind-ehhez hozzáteszik, hogy az általános gyümölcsdrágulás és az egész Európát fenyegető influenzavész is szerepet játszik a citromárak mesterséges feltornászásában.

Forrás: Népszabadság