Az EU-ban a mezőgazdaságból élők száma  eléri a 20 millió főt. Ez a teljes foglalkoztatás 10%-t adja.

A mezőgazdaság egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára, illetve szezonalítása számos foglalkoztatási nehézséget vet fel. Azért, hogy tartós munkalehetőség megteremtésére legyen lehetőség a mezőgazdaságban, szükség van egy ehhez megfelelő szociális rendszer kialakítására.

Az EU-hoz újonnan csatlakozott 12 tagországgal az EU agrárfoglalkoztatási képe megváltozott. Míg a 12 tagországban gyakran találkozhatunk olyan gazdasággal, amely szinte csak a tulajdonos saját élelmiszerszükségletének kielégítését szolgálja, addig az EU 15-ben a KAP-nek köszönhetően modern, versenyképes, jól működő gazdaságok vannak többségben.

Elengedhetetlen a szociális és területi kohézió erősítése és a munkaerőáramlás adta lehetőségek jobb kihasználása.

 INRA kutatók a mezőgazdasági foglalkoztatásról készítettek felmérést. Mezőgazdasági foglalkoztatás alatt csakis a termelő szférát értették, és ennek helyzetét vizsgálták.

Franciaországban, de az EU többi tagországában is az agrárgazdaságok száma fokozatosan csökken, az elmúlt 20 évben 50%-kal. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is hasonló tendenciát mutat.

A gazdaságok mérete, a koncentráció miatt egyre jobban növekszik, státuszuk is változik. Míg a társasági forma aránya növekszik (2007-ben 10 gazdaságból 4 volt ilyen), addig az egyéni gazdaságok aránya fokozatosan visszaesik. Mindezzel egyidőben a foglalkoztatás természete is átalakul.

Míg a családtagok, mint alkalmazottak aránya csökken, addig a felvett alkalmazottak száma nem változik. 2007-ben a mezőgazdasági alkalmazottak száma 209 ezer körül alakult. Minden második gazdaságban van alkalmazott.

A mezőgazdaságban az EU-ban, meghatározó a férfiak aránya. A gazdaság élén álló 10 vezetőből 8 férfi. De ez a számarány erősen eltérő képet mutat akkor, ha egyenként megvizsgáljuk az EU tagállamait. Míg az északi országokban, a mezőgazdaságban dolgozók mindössze 10%-a nő, addig a déli országokban ez az arány a 20-30%-ot is elérheti.

A mezőgazdaságból élők korát tekintve megállapítható az, hogy az idősek aránya kiugróan magas. 44%-uk 50 évnél idősebb. Amennyiben csak az alkalmazottakat vizsgáljuk, akkor megállapítható az, hogy általában az alkalmazottak inkább a fiatal korosztályból kerülnek ki.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmák általában nem igényelnek magas iskolázottsági szintet, így nem is meglepő az, hogy e két területen inkább az alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkezők képviselőit találjuk meg. A gazdálkodók maguk egyre több esetben vesznek részt rövid idejű szakmai képzéseken, de a mezőgazdasági alkalmazottak körében ez továbbra sem jellemző (10 alkalmazottból 4-nek nincs semmiféle végzettsége).

A jövedelemviszonyokat tekintve jelentős eltérések vannak az egyes ágazatok adózás előtti eredményei között. Míg a nagy szántóföldi növénytermesztők inkább nagyobb bevételt produkálnak, addig az állattenyésztők helyzete már koránt sem ilyen kedvező. 2006/2007-ben a növénytermesztők és szőlészek-borászok helyzete javuló tendenciát mutatott. Ezzel egyidejűleg az állattenyésztők helyzete a korábbiaknak megfelelően rosszul alakult, a zöldség- és gyümölcsszektor szereplőinek pedig fokozódó nehézségekkel kellett szembenézniük.

A mezőgazdasági alkalmazottak bérei nagyon alacsony szinten vannak (1082 euró nettó jövedelem/hó). Az élelmiszeriparban alkalmazottak már valamivel többet, 1432 euró/hó-t kereshetek. Ez az iparban alkalmazottak átlagkeresetét bár már megközelíti, de még mindig az alatt marad.

A Fiatal Gazdák (JA) képviselője szerint továbbra is ösztönözni kell a fiatalok letelepedését, az igazán nagy kihívás az, hogy minél több aktív keresőt sikerüljön megtartani a szakmában. A JA nem támogatja a gazdaságok koncentrációját. A koncentrációval a munkafeltételek nem javulnak, az alkalmazottak képzettségi szintje nem emelkedik. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy a fiatalok számára a mezőgazdaság vonzó szakma legyen, a munkafeltételeken javítani kell. Pl. helyettesítés megoldása, annak érdekében, hogy "szabadságra" mehessen a gazda. A legtöbb esetben ugyanis a fiatal letelepedő felesége/férje a mezőgazdaságon kívül talál munkát. 

A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amelynek van jövője, hiszen élelmiszertermelésre mindig szükség lesz. Az EU-ban a legjelentősebb szektort adja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.

Az alkalmazott kézi munkaerőt a gazdák csak nagyon ritkán vonják be a gazdaság irányításával kapcsolatos döntések meghozatalába, valamint csak nagyon alacsony bérek kifizetésére hajlandóak.

Az ágazatról sokkal több pozitív információt kellene közölni azért, hogy az a fiatalok számára vonzó legyen.

A mezőgazdaságban dolgozóknak más ágazathoz képest sokkal nagyobb mértékű fizikai és zajterhelést kell elviselniük és jelentősebb gazdasági kockázatokkal kell szembenézniük, amely sok esetben a gazdák stresszes állapotának forrása. A gazdák 60%-a vélekedett úgy, hogy szakmája hatással van egészségi állapotára. Mindettől függetlenül a mezőgazdaságban dolgozók azok, akik a legritkább esetben mennek betegszabadságra. Egyértelműen kiderült az, hogy valamennyi ágazat közül a mezőgazdaságból élők azok, akik a legtöbbet dolgoznak, gyakran többet, mint 48h/hét. A vendéglátás mellett a mezőgazdaság az, ahol leginkább jellemző a hétvégi munkavégzés.

Általános a gazdáknak a munkakörülményeikkel kapcsolatos elégedetlensége (munkaidő, kockázati tényezők, stb.). A mezőgazdaság az, ahol a legmagasabb a nagyon rosszul keresők aránya (46%).

Forrás: FVM