A képzésből hiányzik a gyakorlat, sokakban még mindig téves kép él a vidéki életről. Ezt erősítette meg Dr. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA ügyvezető elnöke és Gárdonyi Balázs fiatal gazda is, akit a témáról a HR Portál kérdezett. Egyelőre a kereslet és a kínálat nem igazán fedi egymást. 

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége már évek óta foglalkozik a mezőgazdaság mint szakma népszerűsítésvel. Mennyire van szükség és mennyire lehet a fiatalokat megnyerni az agráriumnak?

A gazdasági válság megmutatta, hogy egyetlen egy ágazat van, amit nem érintett meg a válság, ez a mezőgazdaság. Ez az ágazat nagyon stabilan tudja hozni a számait, sőt Magyarországon és Európában is egyértelmű fejlődésről lehet beszélni az agráriumban. Ez azt is jelenti, hogy van egy keresleti munkaerőpiac. A cégek keresik a munkatársakat, akik megfelelő tapasztalattal, felkészültséggel, elhivatottsággal rendelkeznek, hogy a mezőgazdasági termelésben közvetlenül vagy az agrobizniszben – vagyis a mezőgazdasághoz szolgáltatásokat biztosító, ehhez anyagot gyártó – dolgozzanak.

Ezek a cégek jelentős munkaerőigénnyel jelennek meg a piacon, és nem találják meg a megfelelő munkatársakat. Hogy miért nem talál oda a potenciális munkavállaló a munkaadójához ez egy kommunikációs kérdés is. Azt régóta látjuk, hogy ahhoz, hogy a mezőgazdaság presztízse, ezáltal a munkaerőpiaci pozíciói erősödjenek ahhoz az kell, hogy megmutassuk milyen a mai mezőgazdaság. Itt már régen nem ökörrel szántanak, a gumicsizmás paraszt már régen volt. Egy gazdálkodó az egyfajta menedzser, aki működtet egy kisebb-nagyobb üzemet, amit teljesen az üzleti szemlélet hat át. A romantikus kép, ami a mezőgazdaságról létezett, az már több évtzede nem a valóság. Mi pedig a valóságot szeretnénk megmutatni, hogy minél többen találják meg a boldogulásukat, akár mezőgazdasági termelőként vagy alkalmazottként ebben a szektorban.

Itt már régen technológiákról, új módszerek ismeretéről szól a dolog. Hogy áll ehhez az oktatás, hiszen ez az egyik alapkérdése célkitűzéseiknek, az újonnan induló Fiatal Gazda Obszervatóriumnak is?

Olyan dinamikus változások zajlanak a világban és ezen belül a mezőgazdaságban is, amit az oktatási rendszernek nagyon nehéz lekövetnie. Pláne, hogyha nincsen erre nyomás kívülről. Modernizálni kellene a tudást, a tapsztalatokat, amit a fiataloknak átadnak, hogy sikeresen tudjanak belépni a munkaerőpiacra mint munkavállaló. A tankönyvi világ, amire az oktatók annak idején felkészültek, akár 10-12 éve, az már nincsen. Ezt a gyorsan változó világot kellene az oktatásnak is követnie, ebben segíthetnek például a gazdálkodói szervezetek. Meg tudjuk mutatni, hogy mire van igény és ehhez lenne érdemes igazítani az oktatást. Mert csak a gyakorlatban alkalmazható tudással lesz valakinek munkabére. Az agrárfelsőoktatásból gyakorlatilag nulla szakmai tapasztalattal kerülnek ki a kollégák. Van egy elméleti tudásuk, de gyakorlati tapasztalatuk, szakmai felkészültségük arra, hogy mondjuk egyik napról a másikra munkába álljanak nincs, és ezt ki kell mondani őszintén.

Munkaerő-piaci oldalról ezek lennének a legfontosabb elvárások, hogy tapasztalt, minimális rutinnal, szakmai felkészültséggel rendelkező emberek kerüljenek be egy munkahelyre, ne azzal kelljen kezdeni, hogy megmutatják neki, hogy hogyan kell beállítani az ekét. Ezt jó lenne, ha már az egyetemen megtanítanák neki. Alapvető gyakorlati ismeretekkel nincsenek tisztában, az elméleti tudásukat pedig nem biztos, hogy valaha használni fogják munkájuk során. A középfokú oktatás ebből a szempontból egy picivel jobb helyzetben van, ott a gyakorlati oktatás markánsabb. Ott inkább az a kihívás, hogy amikor 13-14 éves gyerekek és szüleik pályaválasztási döntést hoznak, akkor elhiszik-e azt, hogy a mezőgazdaságból meg lehet élni. Mi ezt próbáljuk megmutatni, a mezőgazdaságnak azt az oldalát, hogy igenis érdemes ebben keresni a boldogulást, mert enni mindig kell.

Le kell ültetni a téma szereplőit egymással, oktatási szektor, agrobiznisz szereplői, gazdálkodó szervezetek, állami szereplők, hogy ezeket az igényeket jobban össze lehessen hangolni. Az Unió következő hét pénzügyi évének kiemelt célja a fiatalok munkához juttatása, ebben komoly támogatási lehetőségek, eszközök vannak az állami szereplők kezében, remélhetőleg a mezőgazdaság is rákerül arra a listára, ahová ezek a pénzek kerülhetnek, hiszen talán ez az egyetlen olyan ágazat, amelynek nagyon komoly tartalékai vannak a foglalkoztatás terén.

Nőtt a fiatalok aránya?

Mi elsősorban a fiatal gazda támogatások alapján látjuk a helyzetet, ahol van egy komoly elmozdulás. Jönnének be a szektorba olyanok, akik elkezdenék a gazdálkodást, több-kevesebb sikerrel meg is tudnak kapaszkodni. Több ezren kaptak fiatal gazda támogatást, és több tízezernek nem jutott pénz, tehát igény mindenképpen van.

Gárdonyi Balázs fiatal gazda, náluk családi hagyománya van a mezőgazdaságbeli munkának. Szülei 1993-ban kezdtek el gazdálkodni 4 hektáron, jelenleg 1200 hektáron gazdálkodnak, mellette 880 hektáron szolgáltatnak. Így komoly rálátásuk van erre a munkaerőpiacra és a kép, amit a gazda lefestett finoman szólva sem rózsás. ők is csak elcsábítani tudtak máshonnan új munkaerőt, mert a szabadon lévő kínálat nem volt megfelelő.

Mire lenne tehát a gyakorlatban igény?

A legnagyobb probléma a gyakorlati képzés hiánya. Agrárvállalkozóként meg kell gondolni, hogy kiket veszünk fel, ezek az emberek több milliós gépekkel dolgoznak, amire a tulajdonos nem szívesen ültet rá egy pályakezdőt, mert nem érzi át a súlyát. Jelenleg egy pályakezdő nem alkalmas önálló munkavégzésre.

Mi is foglalkoztattunk gyakorlatosokat iskolákból, nagyon rossz tapasztalatokat szereztünk. Úgy veszem észre a fiatalok azért választják például a mezőgazdasági gépszerelést, mert mondjuk máshova nem vették már fel, nagyon kevesen szeretnék szívve- lélekkel csinálni. Az előbbiek a gyakorlati oktatáson csak muszájból vesznek részt és már reggel azon gondolkodnak, hogy mikor lehet hazamenni.
Emiatt a mezőgazdasági szektorban inkább munkaerőkereslet van, mert egy jó munkavállalóért igenis harcolnak a vállalkozók. Inkább fizetnek neki többet, akár egy diplomás fizetést, mert egy 40 millió forintos gépet nem fogok akárkinek a kezébe odaadni.

A fiatalok számára mennyire világos, hogy tulajdonképpen mibe kezdenek bele?

Szerintem 10-ből 8-nak fogalma sincs róla. Nálunk is van egy olyan srác, aki technikumi végzettséggel érkezett hozzánk, őt teljesen mi tanítottuk ki, ő ezt tudja is értékelni, hogy egy kényelmes, modern traktorban ül, hogy megfelelőek a munkakörülmények.

A munkaügyi központtal is együttműködtünk, pályakezdőknek szóló programban, ahol a bérek és a járulékok 100 százalékát a központ fizette, nekünk az időnk és az oktatás volt a befektetés, de még így sem találtunk megfelelő emberre.

Nagyon sokan lenézik ezt a munkát, hogy én csak egy traktoros vagyok, pedig ez már nem az a klasszikus traktoros, mint 20-30 éve volt. A gépek sem ugyanazok, és a felelősség sem. Nagyon sok múlik ezeken a munkavállalókon. Nekem az egész évet ők alapozzák meg, én biztosítom a technikai és anyagi hátteret, a munka eredményét, amikor leszedjük a termést, azt ők hozzák létre. Ha itt valaki nincs a helyzet magaslatán az komoly gondot jelenthet.

A vállalkozásunknak van mezőgazdasági és kiskereskedelmi része is, míg egy bolti munkára jelentkeznek tízen, addig a gazdaságba nekem kell vadásznom az embert.

A mezőgazdaság kommunikációján és ezen keresztül népszerűségén hivatott javítani a Vidék Kaland. 2014-ben újraindul az Agrya programja, melynek keretében városi fiatalok tekinthetnek bele egy fiatal gazdánál a vidéki életbe. Jelentkezni április 19-ig lehet, pályázat útján. A program pedig júniusban kezdődik.

A vidékről nagyon nem pontos információk jutnak el az átlagemberekhez – mondja Mikula Lajos. Olyan, az emberek számára érthető, egyszerű üzeneteket kell eljuttatni, ami érdekli is őket. Ilyen a Vidék Kaland is, ennek keretében egy városi fiatal egy hétig bepillanthat egy gazdaság életébe. Már három évet tudunk magunk mögött, 500 fiatalt hallgattam meg. Az elhivatottság, a motiváció, a nyitottság a lényeg és a jó kommunikációs készség annak, aki részt akar venni. Hiszen erre rászervezzük a médiát, blogot kell a kalandjairól írni. (Nagyjából 35-50 fiatal kapcsolódhat be nyaranta programba.) Ez a program beteszi a médiába a mezőgazdaságot, az agráriumot, a fiatal gazdákat, mint témát. Az agrárium egy zárt világ a magyar társadalmon belül, ezt kell kinyitni.

Cél-e az, hogy ezek az emberek mélyebben érdeklődjenek a mezőgazdaság iránt?

Nem cél, de eredmény. Néhányan nekiláttak gazdálkodni, csak kicsiben. Mondjuk vettek egy tanyát, elköltöztek oda, tartanak néhány állatot. Ilyen visszajelzéseink vannak, de a fő cél, hogy a mezőgazdaságot, mint velünk élő valóságot mutassuk meg az embereknek.

Forrás: hrportal.hu/Kis Eszter