A 64 ország 400 tudósának közreműködésével három év alatt elvégzett Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudomány és technológia hatásáról a világ fejlődésére (IAASTD – International Assessment of Agricultural Science and Technology for Development) című vizsgálat szerint a következő 25-50 évben megduplázódik a globális élelmiszerszükséglet. Különösen a fejlődő országokban lesz nagyobb a kereslet, ahol most is élelemre fordítják a fogyasztási kiadások 60-80 százalékát, szemben az ipari államokban mért 10-20 százalékos aránnyal.

Az árak már el is szabadultak. A Világbank szerint a búza ára például tavaly március óta 130 százalékkal emelkedett, az élelmiszerekért pedig átlagosan 83 százalékkal kell többet fizetni, mint három éve. Haititól Egyiptomon át a Fülöp-szigetekig számos országban éhséglázadások is voltak az elmúlt hetekben.

Robert Watson professzor, az IAASTD vezetője szerint az árrobbanást a népességgyarapodás és a fogyasztási szokásokban például Kínában és Indiában megfigyelhető változások következtében megugró kereslet, a kedvezőtlen időjárás, az árupiaci spekuláció, a fejlett országok kereskedelempolitikája és a bioüzemanyag-termelés okozta.

A folyamatot csak szemléletváltással lehet kézben tartani. "Fordulatra van szükség, környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható mezőgazdaságra." Watson szerint az elmúlt ötven évben a termelékenység a népesség növekedésénél gyorsabb ütemben javult, de ennek áldásai egyenlőtlenül oszlottak el, és a modern termelési módszerek alkalmazása a természetes környezet rombolásával jár. "Sokan sikertörténetnek tartják az utóbbi fél évszázadot, pedig 850 millióan éheznek. Ha minden így megy tovább, akkor tovább pusztul a környezet és tovább mélyül a szakadék gazdagok és szegények között" – mondta Robert Watson. "A mezőgazdaság sokkal több az élelmiszertermelésnél. Ezt kell megérteni."

Az ENSZ és a Világbank által támogatott IAASTD jelentés kedden jelent meg. Hatvan ENSZ tagállam – egyebek mellett Kína, Brazília és Franciaország – kormánya jelezte, hogy elfogadja a benne foglalt ajánlásokat. Számos ország, köztük az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada még a héten megfogalmazza kifogásait, több állam – például Nagy-Britannia – pedig még nem reagált hivatalosan.

Forrás: MTI