A szakértő szerint a 200 ezer regisztrált gazdálkodó, aki jelenleg is támogatást kap termeléséhez, az SPS rendszerre való áttérés esetén is kap majd anyagi segítséget mezőgazdasági termeléséhez. Ez hektáronként 128-130 euró, azaz 32-33 ezer forint. Ezt  a pénzügyi segítséget az úgynevezett regionális komponens alapján kapják a gazdálkodók. Továbbá a gazdálkodóknak jár még történelmi alapon is pénzügyi támogatás, amennyiben egy adott évben, ez esetben 2006-ban folytattak mezőgazdasági termelést.

Nyújtó Ferenc ezzel cáfolta azokat az ellenzéki érveket, miszerint a gazdálkodók jó része az SPS rendszerre való áttérés esetén a jelenlegi terület alapú támogatási rendszerben kapott támogatásnál kevesebbet kapna. A szakember cáfolta azt is, hogy az agrár-kormányzat olyan rendeletet alkotott volna a parlament megkerülésével, amely az SPS rendszer támogatási kedvezményezettjeivé a nagyüzemi lobbit tette volna.

Az ellenzéki képviselők ugyanakkor aggályosnak tartották az új rendszerre való átállást, mivel szerintük annak még nincs meg a kidolgozott metódusa, hogy miként álljon át Magyarország erre az új szisztémára. Emellett visszatérően hangoztatták, hogy a támogatási jogosultságot nem szabad elválasztani a föld tulajdonjogától.

Az SPS rendszer lényege ugyanis az, hogy a termelés és a támogatás különválik egymástól.

A képviselők tárgyaltak még a nemzeti éghajlat-változási stratégiáról, amelyet pártállásra való tekintet nélkül kiváló szakmai anyagnak minősítve általános vitára alkalmasnak találtak.

A stratégia lényege:  az üvegházhatás mértékének csökkentése Magyarországon, továbbá a várhatóan bekövetkező éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás növelése, valamint a társadalom veszélyérzetének felkeltése e kérdéskörben.

A különböző éghajlat-változásokkal összefüggő intézkedésekre jelenleg a környezetvédelmi és energiagazdálkodási operatív program keretében 2013-ig mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre, további 42 milliárd forintos forrás található az Új Magyarország Fejlesztési Terv különböző programjaiban, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervben is elkülönítettek erre a célra mintegy 10 milliárd forintot – tájékoztatta a képviselőket Haraszti László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára.

A honatyák tárgysorozatba vételre és egyben általános vitára is alkalmasnak találták a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat ötpárti konszenzussal született.

Forrás: MTI