A jogszabály rendelkezései alapján a rendszer működtetésével kapcsolatos teendőket az agrárkár-enyhítési, valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el. A rendszerben kötelező rész venniük a cégeknek, egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is. Amennyiben az őstermelők egyéni vállalkozók is, akkor ez utóbbi minőségükben részesei a kárenyhítő rendszernek.
A kárenyhítési hozzájárulás szőlő és gyümölcsös után hektáronként 2.000, míg a szántóföld után hektáronként 800 forint, amit minden év június 30-ig kell – banki átutalással – megfizetni. A befizetés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – mint költségvetési fejezet – bevétele lesz. Az elmulasztott befizetés adók módjára behajtható.

Az állam minden évben legalább a befizetésekkel megegyező összeggel támogatja a rendszert, de az állam befizetésére nincs határidő a törvényben. A fel nem használt pénzt a következő évre kell átvenni, azt elvonni, vagy más célra használni nem lehet.

Az a termelő, aki üzleti biztosítóval is kötött szerződést, csak az attól kapott és a törvény szerint járó kifizetés különbségére jogosult.

A kárenyhítő juttatások meghatározásánál mindig az előző év október 1. és az adott év szeptember 30. között bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni, és legfeljebb a hozamérték csökkenés 80 százaléka – kedvezőtlen adottságú területen a 90 százaléka – fizethető ki.

A hozamérték csökkenés a referencia hozamérték és az adott évi hozamérték különbsége. A referencia hozamérték a megelőző – elemi csapástól mentes – három év átlagos hozama, szorozva a külön jogszabályban meghatározott fajlagos árral. Az adott (tárgy) évi hozamérték pedig az adott évben betakarított termés – szintén külön jogszabályban meghatározott árral számított – értéke. A kifizetés feltétele még, hogy elemi csapás érje a termelőt. Ez pedig az adott évben több mint 30 százalékos hozamérték csökkenést jelent.

Amennyiben a teljes kárra nem elegendő a kasszában lévő összeg, mindenki arányosan kevesebbet kap. Az agrárminiszter dönthet arról, hogy a kárenyhítő juttatás 90 százaléka előlegként kifizethető.
Az új törvény a Magyar Közlönyben megjelenését követő 45. napon – valamikor február elején – lép hatályba. A régi törvény alapján kötött kárenyhítési szerződések az új törvény hatályba lépésével megszűnnek, de a folyamatban lévő ügyekre még a régi törvényt kell alkalmazni.

Az agrárminiszter monitoring rendszert működtet, és rögzítették, mit jelent a gondatlan támogatásigénylés; egyebek mellett ezeket tartalmazza az agrártámogatásokról szóló, múlt évben hozott törvény hétfőn elfogadott módosítása.

A módosított törvény továbbra is a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokat szabályozza. Szerepel benne, hogy szándékosan, illetve súlyosan gondatlanul igényel támogatást, aki e magatartásával kedvezőbb elbíráláshoz jut, mint ha tartózkodott volna az ilyen magatartástól.
Az agrárminiszternek monitoring rendszert kell működtetnie. A monitoring meghatározott mutatókat vizsgál a támogatás indításakor, majd a későbbiekben azt nézi, hogy a célkitűzések miként valósulnak meg.

A módosítás kimondja, hogy közérdekből nyilvános adat a támogatott neve, a támogatás jogcíme és összege, valamint a jogtalan igénybevétel miatt visszafizetett támogatás összege is. A támogatásokat kezelő szervezet hét nyilvántartást működtet, az ügyfél-nyilvántartás mellett vezetnie kell például a földterület azonosító rendszert, a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartását, és az intervenciós raktárregisztert is. Ez utóbbi a raktározási helyszínek és a raktárépítmények egyedi azonosító adatait tartalmazza.

 Amennyiben egy ügyfél meghal, a közjegyző – végzésben – dönt a ki nem fizetett támogatásnak az örökös részére történő átutalásról. A jogutód, illetve a haszonélvező a közjegyzői döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül igazolhatja azt, hogy neki jár a támogatás.

A támogatást csökkenteni kell az adótartozással. Az adótartozásról az APEH értesíti a kifizető hivatalt. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást 5 éven belül lehet visszakövetelni. Aki nem tesz eleget a támogatással kapcsolatos adminisztratív kötelezettségének, az 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A most elfogadott módosítások a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba. Ez várhatóan a jövő hét végét jelenti.

Forrás: MTI