A termőföld forgalma Magyarországon a csatlakozás óta lényegében állandó, évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát – mondta Biró Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) munkatársa. 1999-2004 között évi 20-40 százalékkal is emelkedtek az árak, azonban a csatlakozás óta visszaesett az áremelkedés lendülete. Felmérések szerint átlagosan 410 ezer forintba került egy hektár szántó 2007-ben. Azonban régiónként jelentős eltérések vannak.

Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal elmaradnak az árak az országos átlagtól, a dél-dunántúli régióban pedig 30 százalékkal magasabbak. Egy régión belül a legnagyobb eltéréseket az Észak-Alföldön lehet tapasztalni: kevéssé értékes föld cserélt már gazdát 200 ezer, kiváló minőségű pedig 2,3 millió forintos hektáronkénti áron is.

A magyar mezőgazdaság jellemzően bérelt földön működik. A 2005-ös gazdaságszerkezeti összeírás eredménye szerint a mezőgazdasági területek mintegy 58 százaléka van haszonbérbe adva. Jellemzően az 5-10 éves bérleti szerződések dominálnak, ezt elősegíti az is, hogy amennyiben öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell forrásadót fizetnie a tulajdonosnak. A KSH adatai szerint a szántóterületek átlagos bérleti díja 2003-2007 között összességében 60 százalékkal nőtt és eléri a 18,8 ezer forintot hektáronként. A növekedés leginkább a területalapú támogatások bevezetésének köszönhető.

Mostanra a magyar tulajdonosok egy része felismerte, hogy az uniós agrártámogatások milyen pluszforrásokhoz juttatták a bérlőket, és mára az éves bérleti díjak egyre inkább közelítenek a területalapú támogatások összegéhez. Az egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) tervezett bevezetése itt már komolyan érezteti hatását: az újonnan kötött haszonbérleti szerződések esetében a díjak gyakorta a korábbi díj két-háromszorosát is elérik – mondta Biró Szabolcs.

A jelenlegi magyar termőföldárak és bérleti díjak igencsak elmaradnak a régebbi uniós tagállamokétól, Nyugat-Európában például 2-8 millió forintos hektáronkénti ár is elfogadott. Pontos adatok azonban nincsenek a hazai földárakról, mivel ilyen összesítést nem készít sem a földhivatal, sem a KSH, az APEH illeték-nyilvántartása pedig nem feltétlenül pontos, mivel megesik, hogy nem a valós ár kerül a szerződésbe. Leginkább az egyes településeken hallható „tapasztalati árak” fedik a valóságot. 

Forrás: Napi Gazdaság