Mint elmondta, magyar szempontból nagy sikert jelent a megállapodás. Egyfelől sikerült megtörni azt az eddigi elvet, hogy az unió – az úgynevezett "történelmi bázis" alapján – a korábbi években folyósított támogatások összegét vette alapul a további támogatási keretek meghatározásakor. Másfelől sikerült elérni, hogy továbbra is javítható a termés minősége cukrozással.

A borreform első tervezete még a nagy déli bortermelő országok érdekeit tükrözte, és 100 százalékban a "történelmi bázis" alapján képezte volna a támogatási keretet tartalmazó "nemzeti borítékokat". A tárgyalások köztes szakaszában eljutottak addig, hogy a "történelmi bázist" csak 50 százalékban veszik figyelembe, és 25-25 százalék erejéig a termőterület, illetve a termés nagysága számít. A legutolsó megbeszélésen – közölte Gráf József – a "történelmi bázis" teljesen kikerült a szempontok közül, és így a "nemzeti borítékokat" fele-fele arányban a termőterület, illetve a termés nagysága alapján képezik. 
    

Ebből konkrétan az következik, hogy Magyarország "nemzeti borítékja" 2009-re 14,4 millió euró helyett 16,8 millió euró lesz, 2015-ben pedig 29,1 millió euró. Magyarország hektáronkénti fajlagos támogatottsága így az új tagországok közt a legmagasabb, és meghaladja Ausztria, illetve Portugália fajlagos támogatottságát. 
    

"Először ütöttünk rést ezen az elosztási rendszeren" – mondta a magyar miniszter, és emlékeztetett arra, hogy korábban a zöldségtámogatásoknál Magyarország még hiába kérte a "történelmi bázissal" való szakítást. Úgy látja, hogy a mostani döntés irányadó lesz a későbbi támogatási rendszerek megújításakor is. 
    

Kitért arra, hogy a "nemzeti borítékon" belül a vidékfejlesztési átcsoportosítást nem ebből a forrásból, hanem más forrásokból lehet előteremteni, így "ez a pénz teljes egészében a szőlőtermelők, feldolgozók, borászok rendelkezésére áll".
    

A másik magyar siker ahhoz kapcsolódik, hogy továbbra is engedélyezett az alkoholfok növelése répacukorral. Az Európai Bizottság ezt először be akarta tiltani. A jelenlegi engedélyezett cukrozási mérték 2 térfogatszázalék. A szerdai megállapodás értelmében ez általános szabályként másfél százalékra csökken ugyan, de kedvezőtlen időjárás esetén, Brüsszellel egyeztetve további fél százalékponttal emelhető, tehát lényegében megmarad a két százalék lehetősége.      Gráf József itt tért ki arra: Ciprus olyannyira ellenezte a cukrozás engedélyezését, hogy nem is volt hajlandó aláírni a megállapodást. A másik elzárkózó ország Dánia volt, összességében soknak tartva a támogatási összegeket. E két ország egyetértésének hiánya azonban nem akadályozta meg a megállapodás minősített többséggel történő elfogadását. 
    

A cukrozáshoz hasonlóan a mustsűrítménnyel való alkoholfok-növelés is több évre benn maradt a támogatási rendszerben, ami a déli országok igénye volt. Az eddigi termésfölösleg zöméért felelős Franciaország és Olaszország jóval kevesebb lepárlási támogatáshoz fog jutni ezentúl – derült ki a megállapodásról kiadott tájékoztatásokból. Ám a tárgyalások során némileg enyhítették veszteségeiket, bizonyos változtatások hosszabb határidőre való kitolásával. 
    

A melléktermék-lepárlás támogatása az eredeti  tervezet szerint kikerült volna a támogatási rendszerből, de végül bennmaradt, azzal, hogy ez a tevékenység a "nemzeti borítékból" támogatható.
    

A telepítési jogok rendszere a megállapodás értelmében 2015-ig változatlan marad, és utána is nemzeti hatáskörben több évvel meghosszabbítható. A brüsszeli bizottság eredetileg 2014-ig el akarta törölni a rendszert, és teljes liberalizációval akarta azt felváltani. 
    

Brüsszel eredetileg 400 ezer hektár szőlő kivágását akarta kötelezővé tenni uniós szinten a túltermelés megszüntetése érdekében. Végül a megállapodásban lementek 175 ezer hektárra, amit az összes uniós szőlőterület mintegy 5 százaléka. A kivágási támogatásokat az eredetileg javasolt öt év helyett csak három évig folyósíthatnák. Gráf József hangsúlyozta, hogy Magyarország nem a szőlőkivágást akarja támogatni, hanem sokkal inkább a technológiai fejlesztést.
    

A miniszter elmondta még, hogy a brüsszeli tanácskozáson sikerült Szlovákiával aláírni egy nyilatkozatot, amelyet a borreform dokumentumcsomagjának a részeként rögzítettek, és ebben megállapodnak abban: a két fél közösen dolgozza ki a tokaji bor előállításának eljárási rendjét és a termékleírást, és e tekintetben annak az országnak a szabályai mérvadóak, amelynek nagyobb a területe az adott borvidéken. A tokaj-hegyaljai borvidék négyötöde Magyarország területén van, így csak egy fajta tokaji bor létezhet, mégpedig az, ami a magyar szakmai szabványok szerint készül.

Forrás: MTI