A termelők az elmúlt évi szintet megközelítő, legalább 40-50 ezer forintos tonnánkénti árakban reménykednek, miközben a malmok – az egyre élesedő egymás közti verseny miatt – éppen a drága beszerzéseket akarják elkerülni. A kereskedők egyelőre külpiaci értékesítési lehetőségek után tapogatóznak, ezért szintén óvatosak a vásárlásokkal. Ha a felvásárlási árak a következő hónapokban csökkennének, a gyümölcspiacihoz hasonló „bomba robbanhat” a gabonaszektorban is – vélik ágazati elemzők.

A búzatermelők azonnali eladások helyett a termény nagy részét raktározzák, ha nincs feltétlenül szükségük gyors bevételekre – erősítette meg Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője. Az idei termés várhatóan meghaladja az 5,5 millió tonnát, és ez jóval átlagon felüli mennyiségnek felel meg. A gazdálkodók eddig az aratás kétharmadával végeztek, és 70 százalékban étkezési minőséget takarítottak be. A közelmúltbeli esőzések miatt azonban a még kint lévő búza minősége romolhat, ezért Uhercsák András szerint – figyelembe véve az exportot is – a malmok számára kockázatos lehet, ha továbbra is halogatják a felvásárlásokat.

A molnárok ugyanakkor – tudtuk meg Lakatos Zoltántól, a Gabonaszövetség elnökétől – nem kívánják elhamarkodni a búza-beszerzéseket. Hozzátette: ennek alapvető oka, hogy – szemben a tavalyi helyzettel – most nem keresleti, hanem kínálati a piac.

Európában ugyanis mintegy 20 millió tonnával több termett az elmúlt évinél, így a környező országok (Ukrajna, Románia, sőt Szerbia) is exportőrökké válhatnak. Emiatt egyelőre kérdéses, hogy a későbbiekben milyen térségi árviszonyok alakulnak ki.

Pillanatnyilag azonban az óvatos üzletpolitika ellenére is a malmok számítanak a legnagyobb felvásárlóknak a hazai piacon – közölte Lakatos Zoltán. A vállalkozások a búzát először a közvetlenül beszállító kistermelőktől veszik meg, akiktől az 1,2-1,3 millió tonnás éves őrlési igény 15 százalékát szerzik be. Az áru zöme viszont olyan nagytermelőktől származhat, akik először betárolják a búzájukat, és az értékesítést a minőségi vizsgálatok elvégzése után, megfelelő árajánlat esetén indítják meg. Velük a malomipari cégek egyelőre az áralkuknál tartanak – közölte a szövetség elnöke.

A tapasztalatok szerint a tavalyi egyöntetű drágulás után most szóródnak a felvásárlási árak, hiszen a takarmánybúzáért tonnánként 32–36 ezer, a közönséges eurobúzért 36–38 ezer, a jó minőségű terményért pedig 38–46 ezer forintot kaphatnak a termelők. A gazdálkodók a hazai piacot így is alulértékeltnek ítélik, mivel – állapítják meg – Lengyelországban például az idén is 50 ezer forint körüli árak alakultak ki. A felvásárlók viszont további áresést sem tartanak kizártnak, mert szerintük a magyar termény egy része minőségi problémák miatt nem exportképes, ráadásul a nemzetközi kikötői árak alapján ma legfeljebb 36-37 ezer forintos tonnánkénti kiviteli ár érhető el. (Különösen veszélyes helyzet állhat elő a takarmánygabonáknál, ha a rendkívül jónak ígérkező kukoricatermés – miként egyes szakértők prognosztizálják – az ősztől letöri az értékesítési árakat.)

Szinte kizárt, hogy az idei betakarítás után csökkenjen a kenyérféleségek és a péksütemények ára – mondta Varga László, a Magyar Pékszövetség (MP) elnöke. Sőt, a gázáremelés, a gázolajdrágulás és a nagyobb munkabérteher ismét iparági árnövelési kényszer teremt, még ha a liszt ára esetleg csökkenne is.

Az ismételt sütőipari árváltozás ősztől lehet napirenden, ha az ágazatban megnyugszanak a kedélyek. Addig azonban – tette hozzá az elnök – néhány hetes kereskedelmi árkedvezményes akciók is jöhetnek, mivel az üzletláncok továbbra is vásárlócsalogató termékeknek tekintik a sütőipari árukat. Ma egyébként az MP is bizonytalannak érzékeli a haza búzapiacot: Varga László szerint inkább a felvásárlási árak növekedésére van esély, mert a világpiaci – többek között az észak-afrikai – kereslet az uniós termésnek jó értékesítési lehetőséget kínál.

Forrás: Világgazdaság