Hírek
Meg kell erősíteni a magyar tejágazatot
A magyar tejágazat megerősítése a cél, mielőtt várhatóan 2015-ben megszűnik az unióban a tejkvóta-rendszer – mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára.
Az államtitkár azt követően beszélt erről, hogy egyeztetett a tejágazat és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető tisztségviselőivel a tejágazat helyzetéről és az ágazat stabilizálásáról.
Egyöntetű volt a vélemény, hogy a belföldi tejfogyasztást ösztönözni kell az ágazat megerősítése érdekében. Ezért döntés született arról, hogy a dinnyéhez és az almához hasonlóan a magyar tej fogyasztásának növelésére is közös promóciós kampány kezdődik a közeljövőben – tájékoztatott Budai Gyula.
Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy a múlt évben kezdődött egyeztetések eredménye máris kézzelfogható, mivel a tejfelvásárlás 6 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban. A tejelő tehenek száma és a kettős hasznosítású állomány is nőtt.
Közölte, most összesen 253 ezer tejelő tehén van Magyarországon, a tejtermelés éves szinten mintegy 1,6 milliárd litert tesz ki, míg a magyar feldolgozók által felvásárolt tej mennyisége 1,3-1,4 milliárd liter. A tej terméktanács elnöke szerint a termelői ár kissé emelkedett a múlt évben, de az önköltség növekedése is jelentős, mintegy 20-25 százalék volt.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a csapadékos időjárás miatt több átmeneti intézkedésre is szükség van annak érdekében, hogy a csapadék okozta kár ne növekedjen.
Többek között említette, hogy a gyepek felülvetésének tilalmát átmenetileg fel kellene függeszteni, sőt a munkaidőt korlátozó intézkedéseket is módosítani kellene. Szerinte ezekre azért van szükség, hogy amennyiben a határban a munkavégzés lehetővé válik, úgy minden rendelkezésre álló időt ki lehessen használni. A módosításokra várhatóan a köztestület javaslatokat is tesz majd.
Kis Miklós, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános alelnöke azt emelte ki, hogy mind a termelőket, mind a feldolgozókat megfelelő módon fel kell készíteni 2013-2014-ben arra, hogy 2015 után várhatóan megszűnik az EU-ban a tejkvóta-rendszer. Utalt arra is: a köztestület részt kíván venni a következő uniós költségvetési időszak magyarországi forráselosztásának kidolgozásában.
Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács társelnöke azt hangoztatta: erős magyar élelmiszeripar nélkül nem lehet erős magyar tejtermelés. Emellett aláhúzta, hogy a nyersanyag kivitele helyett a feldolgozott termékek exportját kell fokozni. Ez ugyanis szerinte munkahelyteremtő és -megtartó erő a tejágazatban.
A társelnök a magyar tej promóciójáról szóló elhatározást is üdvözölte, mondván, hogy az elmúlt években jelentős mértékben növekedett az importált tej mennyisége a belföldi piacon. Példaként említette, hogy a Magyarországon forgalomban lévő UHT, tartós tej 85 százaléka külföldről származik. Jelezte ugyanakkor, hogy ez az arány korábban meghaladt a 90 százalékot, azaz a helyzet javul, ha kismértékben is.
Budai Gyula megjegyezte: az ágazati szereplőkkel várhatóan havonta találkoznak majd a jövőben. A következő találkozón a szarvasmarha- és a húsmarha-ágazat szereplői közösen vesznek majd részt, mivel nagy az átfedés a két terület között.
Forrás: MTI
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen