Hírek
Meddig tartható a magyar moratórium?
Elsősorban érzelmi-politikai szempontok hátráltatják Magyarországon a genetikailag módosított (GMO-) növények termesztésének és forgalmazásának engedélyezését. A mai tiltás ugyanakkor az Európai Unió nyomása és a gazdasági kényszer miatt hosszabb távon tarthatatlan lesz.
Egyre komolyabb problémaként vetődik fel az Európai Unióban a genetikailag módosított növények köztermesztésének és forgalmazásának (importjának) engedélyezése. Jól látható, hogy a világ a GMO-termények felhasználásának irányába halad, így e tendenciával az EU-tagországoknak is szembesülniük kell. Különösen így van ez a mai helyzetben, amikor a drasztikus világpiaci árrobbanás soha nem látott mértékben drágítja a növényi alapanyagokra (takarmányokra) épülő termelést, ezért a költségcsökkentő megoldásoknak óriási jelentőségük lehet.
Általános vélemény, hogy a GMO-növényeket felhasználó agrárvállalkozások a hagyományos keretek között gazdálkodókhoz képest versenyelőnyre tesznek szert. A génmódosított növények nem feltétlenül a többlethozamok miatt olcsóbbak, hanem azért, mert a különböző betegségekkel, kemikáliákkal szembeni ellenálló képességük révén a termelési költségek egy része megspórolható. Így gazdasági szempontból egyértelműnek tűnik, hogy a GMO-növényekre alapozott agrártermelés (állattenyésztés) hatékonysága javulhat.
Szembeszökő, mennyire világosan mutatkozik meg e szemlélet az Egyesült Államokban, amely a nemzetközi statisztikák szerint – csaknem 60 millió hektáros területtel – „GMO-nagyhatalommá” vált. Egyes hírek szerint az USA-ban ma már nem a termelés és a felhasználás a fő kérdés, hanem az, hogy további kutatásokkal miként lehetne még előnyösebb fajtákat előállítani. Így például máris kísérletek folynak azért, hogy a látványosan felfutó amerikai bioipar számára hogyan lehetne olyan génmódosított (nagyobb keményítőtartalmú) kukoricafajtákat „nemesíteni”, amelyekkel még kifizetődőbbé válhatna a bioetanol-termelés.
A génmódosított növények azonban nem csak az USA-ban terjednek: a legfrissebb kimutatások szerint a világ GMO-vetésterülete tavaly már meghaladta a 114 millió hektárt, ez 12 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A génmódosított fajták az USA mellett leginkább Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Indiában és Kínában hódítanak, és – figyelembe véve e két utóbbi feltörekvő ország gazdasági ambícióit is – a következő években további rohamos fejlődés várható.
Az Európai Unió viszont egyelőre nem tart lépést e tendenciával, hiszen a 117 ezer hektáros tavalyi összterület elenyésző a világtermeléshez képest. Igaz ugyan, hogy az elmúlt évi felület csaknem 80 százalékos növekedést mutat az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva, de az unió számos tagországában még mindig jelentős az ellenállás a GMO-termékekkel szemben. Máig nyolc EU-tag – Spanyolország, Franciaország, Portugália, Németország, Csehország, Szlovákia, Románia és Lengyelország – engedélyezte a köztermesztést, miközben több államban változatlanul komoly viták folynak.
Ráadásul az unióban nincs egységes szabályozás, mivel az egyes országok maguk dönthetik el, kidolgozzák-e a köztermesztésre (forgalmazásra) vonatkozó saját, úgynevezett koegzisztenciatörvényeiket, és ha igen, azokban milyen előírásokat szerepeltetnek. Így ha Brüsszel hozzájárul valamely GMO-növény köztermesztéséhez vagy unión belüli kereskedelméhez, e döntés ma nem feltétlenül kötelező érvényű a tagokra nézve. Ma egyébként csak a MON 810 jelű módosított gént tartalmazó GMO-kukoricák uniós köztermesztése engedélyezett, viszont további hétféle – gyomirtó-, kukoricabogár- és kukoricamoly-rezisztens – kukorica importálható. (Emellett a hatályos behozatali listán génmódosított szójafajták is szerepelnek.) Az agrárminiszterek tanácsa ugyanakkor éppen a napokban utasította el öt újabb GMO-kukorica- és -burgonyafajta importkérelmét, így a végső döntést ez ügyben a bizottságnak kell majd meghoznia.
A génmódosított növények elleni küzdelem egyik élharcosának továbbra is Magyarország számít az EU-n belül: a köztermesztést és forgalmazást a 2004-es csatlakozás óta ötpárti parlamenti moratórium tiltja. (A „moratórium utáni időkre” elkészült egy koegzisztenciatörvény is, amelyet azonban számos agrártermelő rendkívül szigorúnak tart.) Egyes értelmezések szerint a mai halasztás csak a MON 810-es kukoricákra vonatkozik, míg mások a „GMO-stopot” általános érvényűnek tekintik. A közvélemény előtt viszont pillanatnyilag nem ismertek olyan kísérleti eredmények, amelyek a tiltást egyértelműen megalapoznák. Igaz, olyanok sem, amelyek azt igazolnák, hogy egy esetleges hazai GMO-liberalizáció veszélytelen lenne.
A helyzetértékelést nehezíti, hogy nálunk a GMO-ügy nem szakmai-gazdasági, hanem alapvetően érzelmi-politikai kérdésként merül fel. A zöldszervezetek és az (inkább) ellenséges közhangulatot érzékelő parlamenti pártok a tiltás mellett vannak, miközben a versenyhátránytól tartó agrárgazdálkodók a moratórium felszámolása mellett érvelnek. Utóbbiak – a nemzetközi gyakorlati tapasztalatokból kiindulva – már konkrét hazai vizsgálati eredmények nélkül is hajlandók elfogadni, hogy nem lehetnek veszélyesek a környezetre és az emberi egészségre azok a fajták, amelyek például az USA-ban hosszú ideje köztermesztésben állnak.
Mindeközben az Európai Bizottság egyre határozottabban deklarálja, hogy a többéves magyar moratóriumot jogellenesnek ítéli, ezért a megszüntetés érdekében vélhetően fokozódó nyomást gyakorol Magyarországra. Az uniós fellépés és a gazdasági kényszer miatt az valószínűsíthető, hogy a hazai GMO-szigor hosszabb távon tarthatatlan lesz.
Forrás: Világgazdaság
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok