Sümegi József leszögezte: a magyar borokat mielőtt forgalomba kerülnének az Országos Borminősítő Intézetben (OBI) kell megvizsgáltatni, eddig az OBI-tól nem érkezett jelzés arról, hogy a magyar borok nehézfémtartalma túl magas lenne.

Ez a szakember szerint nem is lehetséges, mivel sem a Magyarországon termesztett fajták, sem a magyar talajviszonyok nem indokolják, hogy a magyar borban jelentős nehézfémtartalom legyen. Azt pedig egyszerűen elképzelhetetlennek tartja a szakértő, hogy a megengedettnél 300-szor nagyobb nehézfémtartalom lenne a magyar borokban. Egyébként az alkalmazott mérési módszert sem ismeri, így  – mint mondta – a eredmény számára értelmezhetetlen.

Ez a hisztériakeltés Sümegi József szerint, vagy nagyfokú félreértésre, vagy a magyar borok szándékos lejáratására utal. A Magyar Borakadémia elnöke úgy vélte: esetleg piaci érdekek lehetnek az ügy hátterében.

A Magyar Borakadémia elnökével ért egyet dr. Kocsi Emília, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (Központ) Borminősítő Igazgatóságának igazgatóhelyettese, aki szintén úgy vélte, hogy az interneten terjedő híresztelés a magyar borok piaci pozíciójának megingatását szolgálhatja.

Elmondta: évek óta nem fordult elő Magyarországon, hogy a bormintákban magas nehézfémtartalmat mérték volna, és ezért zárolni, illetve megsemmisíteni kellett volna tételeket.

A szakértő hivatkozott arra az uniós vizsgálatra is, amelynek során nem régiben 100-100 magyar bormintát vizsgáltak meg az uniós laboratóriumokban és egyetlen kifogás sem érkezett a mintákkal kapcsolatban. 

Mindehhez Kocsi Emília hozzátette: a londoni Kingston Egyetemen végzett vizsgálatok módszertanáról semmit nem közöl az a magyar borokra vonatkozóan negatív következtetést tartalmazó cikk, csak megállapítja, hogy a magyar és a szlovák borok nehézfémtartalma magas. Nem lehet tudni, hogy a kutatók milyen metódus alapján, hány mintát vizsgáltak, sőt azt sem, hogy a nehézfémtartalmat külön-külön vagy együttesen mérték-e.

Forrás: MTI