A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság olyan sikerek hordozója, amely a magyar gazdaság egésze számára példát képes mutatni.

Gyurcsány Ferenc a siker legfontosabb okaként említette, hogy az utóbbi években sikerült az ágazattól távol tartani a rövid távú pártpolitikai haszonlesést.

A magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban arról szólt, amiről szólnia kellett – jelentette ki -, azaz a földből és a földért élőkről, a termelésről, a táj- és környezetvédelemről, a vízről, valamint arról, hogy mezőgazdaság nélkül nincs tartósan sikeres vidéki Magyarország.

A siker másik összetevőjét a miniszterelnök abban látta, hogy a magyar mezőgazdaság nem zárkózott be, hanem integrálódott az Európai Unió 500 milliós piacába, és az EU közös agrárpolitikájának nem csak elszenvedője, hanem aktív alakítója is.

Gyurcsány Ferenc jelezte azt is, hogy a fejlesztéseken is igen sok múlik. Utalt arra, hogy soha ennyi forrás a magyar mezőgazdaságban fejlesztésre még nem állt rendelkezésre, mint most. Emlékeztetett arra, hogy 280 milliárd forint értékű fejlesztési pályázat áll jelenleg a gazdálkodók rendelkezésére, ez a magyar mezőgazdaság átlagos éves eredményének négyszerese.

A miniszterelnök örömének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a magyar gazdálkodóknak sikerült megtanulniuk az informatika használatát is, mivel a föld alapú támogatás-igénylés 95 százaléka ebben az évben már elektronikus úton történt.

A miniszterelnök hangoztatta: a termőföld az egyik legfőbb termelési erőforrás Magyarország számára. Ezt az erőforrást meg kell becsülni, ugyanúgy, mint a vizet, amely szintén hatalmas kincs lesz az elkövetkező években. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítette, hogy a kormány meg kívánja könnyíteni mind a termálvíz, mind pedig az öntözővíz felhasználását.

Az unióról szólva azt taglalta, hogy Magyarország döntése helyes volt akkor, amikor nem a mezőgazdasági termelés visszafogása, hanem annak növelése mellett kötelezte el magát, ezt az élet igazolta. Ezért az elkövetkező öt-hét évben Magyarország 30 százalékkal kívánja növelni mezőgazdasági termelését. Erre alapot ad, hogy globálisan megnövekedett az élelmiszerek iránti kereslet.

A miniszterelnök egyetértett az agrárkamara elnökével abban, hogy a világkereskedelmi szervezettel folytatott uniós tárgyalások során  nem tehet az EU további folyamatos engedményeket saját piaci érdekei rovására.

Az úgynevezett egységes támogatási rendszer (SPS) bevezetésének tervét Magyarországon jó döntésnek nevezte a kormányfő. Szerinte a rendszer bevezetése öt évre tervezhetőséget és stabilitást jelent a magyar mezőgazdaság számára.

A földügyek rendezését szintén szükségesnek tartotta Gyurcsány Ferenc, főként a kiskapuk bezárását. Ebben a miniszterelnök szerint ötpárti egyetértés formálódik. A földtulajdon és a földbérlet rendezése szintén fontos, amelyből a miniszterelnök a hosszú távú földbérlet lehetőségének megteremtését emelte ki. E kérdéskörben ugyancsak konzultációk folynak Gyurcsány Ferenc állítása szerint. 

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság az idei évben fordulóponthoz érkezett, mivel nemcsak a mezőgazdaság zárhat jó évet, hanem a teljes magyar gazdaságnak is kedvező kilátásai vannak. Azaz növekedhetnek a jövedelmek, csökkenhet az infláció, a gazdaság pedig visszaállhat az egyensúlyi pályára – mondta Gyurcsány Ferenc.

A Magyar Agrárkamara és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) várhatóan még ez év végéig kidolgozza a magyar mezőgazdaság középtávú agrárstratégiájának fontosabb elemeit – jelentette be Csikai Milós, a Magyar Agrárkamara elnöke, és Udovecz Gábor, az AKI főigazgatója a küldöttgyűlésén.

Az agrárkamara elnöke az írásos beszámolójához fűzött kiegészítésében arról beszélt, hogy a Magyar Agrárkamara elnöksége szerint az összevont területalapú támogatási rendszer, az SPS olyan jövedelemtámogatást jelent a magyar agrárgazdálkodók számára, amely nem kényszeríti a termelőket eladhatatlan áruk előállítására. A jövő év elején tervezett áttérés az SPS-rendszerre azt is jelenti majd, hogy a mezőgazdasági támogatásokat elválasztják a termeléstől. Mindamellett egyes, gazdasági, ágazatpolitikai és szociális szempontból kiemelt támogatási jogcímek esetében – például állattenyésztés, kertészet -, megengedi a támogatás további részleges termeléshez kötését is.

Az SPS-rendszerben a termelők a támogatási joggal lényegében vagyonértékű jogot szereznek. Így az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok igénybevétele nem az adott termék előállításától, hanem a termelő jogosultságaitól függ majd.

A Magyar Agrárkamara egyetért az uniós tagországok többsége által elfogadott állásponttal, hogy meg kell őrizni a Közös Agrárpolitika (KAP) alapelveit. Helyesnek tartja, hogy az unió bizottsága törekszik a közösségi szabályok egyszerűsítésére, a hatékonyság növelésére, az adminisztrációs terhek csökkentésére, és a világpiaci folyamathoz való rugalmasabb alkalmazkodásra.

A Magyar Agrárkamara ugyanakkor úgy véli, hogy a bizottság által deklaráltakkal ellentétben Magyarország számára földrajzi helyzete miatt jelentős versenyhátrányt okozna, ha a jelenlegi KAP-reform tervezetét fogadnák el.

Forrás: MTI