Az amerikai, japán, német, olasz, kanadai, brit és francia gazdasági és pénzügyi vezetők, valamint jegybankelnökök – köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke – részvételével zajlott, szombaton befejeződött találkozón arról sikerült közös nevezőre jutni, hogy az USA gazdasági helyzete rövid távon aggodalomra ad okot, a résztvevők éves távlatban viszont már szilárdnak látják az Egyesült Államok és a világgazdaság állapotát.

A tagok – akik mellett meghívott vendégként Kína, Oroszország, Dél-Korea és Indonézia monetáris és fiskális politikájának alakítói is megjelentek – kifejtették, hogy a világgazdasági stabilitás érdekében inkább külön-külön, mint együtt kell lépéseket tenni. Azt azonban, hogy milyen lépésekre gondoltak, már nem részletezték.

A G7 pénzügyi vezetők sürgették a kínai jüan gyorsabb felértékelését, valamint szükségesnek látták a magas olajárak letörése érdekében, hogy az OPEC-országok növeljék olajkitermelésüket. A megbeszélésen – a Japánban júliusban megrendezésre kerülő G8 vezetői csúcstalálkozót előkészítendő – szóba került Afrika segítése és fejlesztése, valamint egy közös környezetvédelmi alap felállítása is, amely a globális felmelegedés kihívásaira lehetne egy lehetséges válasz.

Elemzők szerint a tokiói találkozó közhelyszerű megállapításai nagyjából megfeleltek a nem túl magas elvárásoknak, amelyek közül az egyetlen apró meglepetés talán a jüanról tett említés volt. Ennek megfelelően nagy piaci hatása nem is várható a G7 pénzügyi csúcsnak, és ha lesz is, inkább negatív lehet.

A találkozón egyébként ismételten felszólították a kereskedelmi bankokat, hogy őszintén és kendőzetlenül nyilatkozzanak a másodlagos hitelválság okozta tényleges veszteségeikről. Antonio Fazio, a Banca d’Italia elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja szerint az elkövetkező két hét a bankveszteségek feltárása tekintetében kritikus lehet.

A tokiói megbeszéléshez kapcsolódó hír még, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,4 százalékról 4,1 százalékra módosította a világgazdaság idei növekedésével kapcsolatos előrejelzését.

Holnap az unió pénzügyminisztereinek tanácsa is rábólinthat a magyar konvergenciaprogramra, és elismerheti az eddigi lépések eredményét, különös tekintettel a látványosan csökkenő államháztartási hiányra. A deficit 2006-ban a GDP 9,2 százalékát tette ki, és legalább 5,7 százalékos szintig csökkent tavaly.

Kedvezőnek mondható az idei, várhatóan négyszázalékos hiány is. Miután az Európai Bizottság is méltatta a folyamatot, várható, hogy az Ecofin kedden nem alakít ki más véleményt. Vélhető, hogy – elfogadva a bizottság javaslatát – a pénzügyminiszterek felkérik majd Magyarországot arra: szigorúan hajtsa végre a 2008-as költségvetést, a vártnál nagyobb bevételeket fordítsa a hiány további csökkentésére, tartósan szorítsa vissza a kiadásokat, folytassa a reformokat, különösen a nyugdíjrendszer átalakítását. (V. I.)

Forrás: Népszabadság – Palanovics Norbert