A folyó pénzügyi időszakra már nagyrészt „leosztották” a kártyákat, ám az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok április közepéig közzétennék a jövőbeni kiadási prioritásokra vonatkozó elképzeléseiket, és ezek alapján konzultáció kezdődne. Berlin elsőként vázolta álláspontját, és ezzel alaposan feladta a leckét a többi tagországnak.

A mannheimi ZEW kutatóintézet által kidolgozott és Thomas Mirow pénzügyi államtitkár által ismertetett elképzelések kiindulópontja, hogy 2014 után nem nőhet a jelenlegi ütemben a közösségi költségek összege. Jelenleg az uniós GDP 1,045 százaléka a kiadások plafonja, ám ha ezt megtartanák, az 40 százalékos nominális emelkedést jelentene a két időszak között. Mirow szerint a jövőben inkább a nemzeti költségvetésekhez kellene igazítani az uniós kassza számait.

Az ehhez szükséges kiadáscsökkentésre elsősorban az agrárpolitikában lát lehetőséget a német kormány, abból kiindulva, hogy az unió jövőjét a primer szektor helyett az innováció és a csúcstechnológia fogja meghatározni. Ugyanakkor az elmúlt években már jelentősen „áramvonalasított” agrárpolitika további kurtítása nyilván érzékenyen érintené az első számú haszonélvezőnek számító Franciaországot, és az új tagállamok sem biztos, hogy jól járnának.

A berlini javaslat másik kulcseleme Nagy-Britannia részéről válthat ki ellenkezést: a Margaret Thatcher egykori kormányfő által kikényszerített költségvetési visszatérítés eltörléséről, pontosabban minden nagy befizetőre való kiterjesztéséről lenne ugyanis szó. Konszenzusképesebbnek tűnik viszont az a javaslat, amely szerint továbbra sem vezetnének be a közösségi kiadások finanszírozására valamiféle „EU-adót”, hanem a tagállamok adnák össze a büdzsé zömét. Egy uniós adó bevezetése csökkentené az integráció társadalmi elfogadottságát – fogalmazott Friedrich Heinemann, a tervet összeállító kutatócsoport vezetője.

Forrás: Világgazdaság