Agrárgazdaság
„Klímaváltozás és Növénytermesztés”. A Magyar Agrártudományi Egyesület közleménye
Az Agrárkemizálási Társaság 2009. március 17-i ülésén meghallgatta és megvitatta a "Klímaváltozás és Növénytermesztés" c. elemző előadást. A Társaság a vitaülésen elhangzottak alapján az alábbi állásfoglalását teszi közzé, amellyel felhívja az illetékes állami, szakmai és társadalmi szervek és szervezetek figyelmét az intézkedéseket igénylő problémákra.
"Mivel hazánk természeti kincseinek (erőforrásainak) mintegy a negyede a termőföld, ezért a jelenlegi és a jövőbeli lehetőségeinket leginkább a növénytermesztés határozza meg, amelynek eredményeit, hatékonyságát az éghajlatváltozás jelentős mértékben befolyásolja. Tény, hogy nő a mezőgazdasági termelés időjárás függősége, a termés mennyiségének és minőségének bizonytalansága.
"Az elmúlt évek időjárási adatai a sokéves átlagadatokkal összevetve azt mutatják, hogy a csapadékhozam csökken, az átlaghőmérséklet emelkedik. Fokozódik a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakorisága (heves zivatarok, szélvihar, aszályos időszakok, tartós, hideg időszakok, tartós kánikula). Az időjárási anomáliák, az egyenlőtlen csapadékeloszlás közvetlenül és kedvezőtlenül befolyásolják a fő növényi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce, burgonya, stb.) terméshozamát és minőségét.
"A terméshozamok szélsőséges ingadozása (pl. kukorica esetében 2007 és 2008 években) esetenként súlyos ellátási, beszerzési, értékesítési és tárolási, összességében megélhetési problémákat okoz. Ilyen mértékű terméshozam változás egyik évről a másikra kezelhetetlen és a fejlett világban példátlan.
"A terméshozamok ingadozásának mérséklése érdekében sürgős és hosszú távú megoldást kívánó feladat a vízrendezés, és az öntözéses gazdálkodás jelentős kiterjesztése. Miközben világszerte növekszik az öntözéses növénytermesztés területe, Magyarországon csökken, annak ellenére, hogy felszíni és felszínalatti vizeink bőséges forrást biztosítanak erre. A korábban kiépített öntözőrendszereink is részben nem működnek, vagy teljesen lepusztultak.
"A vízrendezés, tározók építése alapvető feltétele az ismétlődő, súlyos belvízkárok elhárításának. Az utóbbi években többször előfordult, hogy ugyanazon a területen tavasszal belvíz, nyár végén pedig aszály jelentkezett. Az öntözőrendszerek jelentős bővítése és működtetése az időszakonként ismétlődő katasztrofális aszálykárok csökkentését szolgálná.
"A termőtalaj olyan nemzeti kincsünk, amely emberi időléptékben nem megújuló természeti erőforrás. Minőségének megőrzése, javítása a jövő nemzedékekkel szembeni kötelességünk. A heves és nagy csapadékhozamú zivatarok – amelyeknek gyakorisága nő -, jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan kárral járó talajeróziót okoznak. Ezt tovább fokozza a szélviharok okozta szélerózió. Minden jogi, szakmai és anyagi eszközt felhasználva érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat a talajvédelmet is szolgáló termesztési technológiák alkalmazásában. Az állami szerepvállalást feltétlenül növelni kell e területen.
"Növénytermesztésünk meghatározói a külterjes szántóföldi kultúrák, a gabonafélék. Sokoldalú állami befolyásolással, szabályozással, támogatni kell a kertészeti kultúrák, dísznövények, gyógy- és fűszernövények termesztését. Ezeket, mint új elemeket be kell építeni az Agrár-környezetvédelmi Programokba.
A jelenleginél sokkal szélesebb növénykultúra-választék termesztése, a többlábon-állás biztonságosabb jövedelemforrást garantálhatna a vidék lakosságának.
Államunk régi adóssága a fenti problémák orvoslását szolgáló agrárpolitika: az ésszerű vízgazdálkodás, az öntözés, a termőtalaj védelme, a korszerű termesztési technológiák alkalmazásának támogatása. A szükséges intézkedések az éghajlatváltozással összefüggő kedvezőtlen hatásokat mérsékelnék, szolgálnák a főbb kultúrák terméshozamának stabilizálását, a nagymértékű ingadozások megszűnését, csökkentvén az ebből eredő, esetenként több tízmilliárdos károkat.
Forrás: MTI-OS
"Az elmúlt évek időjárási adatai a sokéves átlagadatokkal összevetve azt mutatják, hogy a csapadékhozam csökken, az átlaghőmérséklet emelkedik. Fokozódik a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakorisága (heves zivatarok, szélvihar, aszályos időszakok, tartós, hideg időszakok, tartós kánikula). Az időjárási anomáliák, az egyenlőtlen csapadékeloszlás közvetlenül és kedvezőtlenül befolyásolják a fő növényi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce, burgonya, stb.) terméshozamát és minőségét.
"A terméshozamok szélsőséges ingadozása (pl. kukorica esetében 2007 és 2008 években) esetenként súlyos ellátási, beszerzési, értékesítési és tárolási, összességében megélhetési problémákat okoz. Ilyen mértékű terméshozam változás egyik évről a másikra kezelhetetlen és a fejlett világban példátlan.
"A terméshozamok ingadozásának mérséklése érdekében sürgős és hosszú távú megoldást kívánó feladat a vízrendezés, és az öntözéses gazdálkodás jelentős kiterjesztése. Miközben világszerte növekszik az öntözéses növénytermesztés területe, Magyarországon csökken, annak ellenére, hogy felszíni és felszínalatti vizeink bőséges forrást biztosítanak erre. A korábban kiépített öntözőrendszereink is részben nem működnek, vagy teljesen lepusztultak.
"A vízrendezés, tározók építése alapvető feltétele az ismétlődő, súlyos belvízkárok elhárításának. Az utóbbi években többször előfordult, hogy ugyanazon a területen tavasszal belvíz, nyár végén pedig aszály jelentkezett. Az öntözőrendszerek jelentős bővítése és működtetése az időszakonként ismétlődő katasztrofális aszálykárok csökkentését szolgálná.
"A termőtalaj olyan nemzeti kincsünk, amely emberi időléptékben nem megújuló természeti erőforrás. Minőségének megőrzése, javítása a jövő nemzedékekkel szembeni kötelességünk. A heves és nagy csapadékhozamú zivatarok – amelyeknek gyakorisága nő -, jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan kárral járó talajeróziót okoznak. Ezt tovább fokozza a szélviharok okozta szélerózió. Minden jogi, szakmai és anyagi eszközt felhasználva érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat a talajvédelmet is szolgáló termesztési technológiák alkalmazásában. Az állami szerepvállalást feltétlenül növelni kell e területen.
"Növénytermesztésünk meghatározói a külterjes szántóföldi kultúrák, a gabonafélék. Sokoldalú állami befolyásolással, szabályozással, támogatni kell a kertészeti kultúrák, dísznövények, gyógy- és fűszernövények termesztését. Ezeket, mint új elemeket be kell építeni az Agrár-környezetvédelmi Programokba.
A jelenleginél sokkal szélesebb növénykultúra-választék termesztése, a többlábon-állás biztonságosabb jövedelemforrást garantálhatna a vidék lakosságának.
Államunk régi adóssága a fenti problémák orvoslását szolgáló agrárpolitika: az ésszerű vízgazdálkodás, az öntözés, a termőtalaj védelme, a korszerű termesztési technológiák alkalmazásának támogatása. A szükséges intézkedések az éghajlatváltozással összefüggő kedvezőtlen hatásokat mérsékelnék, szolgálnák a főbb kultúrák terméshozamának stabilizálását, a nagymértékű ingadozások megszűnését, csökkentvén az ebből eredő, esetenként több tízmilliárdos károkat.
Forrás: MTI-OS
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból