A minisztérium a belföldi magánszemélyek 300 hektáros (6 ezer aranykoronás) jelenlegi tulajdonszerzési korlátjának emelésére, a húszéves mai maximális haszonbérleti idő növelésére, a minimális bérleti idő bevezetésére és az osztatlan közös (részarány-)tulajdonú földek kimérésének esetleges felfüggesztésére vár javaslatokat.

A tárca a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (Fövét) tizenhat tagú mezőgazdasági ágazati szervezetének a véleményét kérte ki. Mint ismert, a több hete folyó szakmai egyeztetéseken már megállapodás látszott kialakulni arról, hogy az egy hazai magánszemély által megvásárolható terület nagysága 600 hektárra, a maximális bérleti idő ötven évre növekedjen, és egyúttal tízéves bérleti minimum lépjen életbe. A két utóbbi változtatás – főként a földvételből kizárt belföldi jogi személyek érdekében – a bérleti rendszer megerősítését szolgálná (VG, 2008. április 24.).

A (részarány-)földkimérések felfüggesztése azért vetődik fel, mert a mai szabályozás szerint az osztatlan közös tulajdonban lévő táblákon belül csak a kimérést kérők szólhatnak bele abba, ténylegesen hol legyen a saját területük. Így a jobb földeket azok kaphatják meg, akik a munkálatokat először kezdeményezik, míg a többi tulajdonosnak a rosszabb táblarészek maradnak. Ezért szakértők szerint a kimérési igények beadását le kellene állítani addig, amíg a törvényi szabályozás úgy módosul, hogy az ilyen ügyekben egy-egy táblán belül minden tulajdonos azonos jogosítványokkal vehessen részt.

Az érdekképviseleteknek péntekig kell visszajuttatniuk a kérdőíveket az FVM-hez, a jövő héten pedig újabb tárgyalási forduló következik – közölte Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára. Megerősítette: jó esély van arra, hogy a magánszemélyek birtokméretének növeléséről és a haszonbérleti idők megváltoztatásáról megegyezzenek. További – alapvetően a polgári törvénykönyvet érintő – korrekcióként a minisztérium foglalkozik a földöröklési szabályok felülvizsgálatával is, mert meg kívánja akadályozni a birtokméretek újabb elaprózódását. Ugyanakkor mára levette a napirendről az állattartással foglalkozó belföldi társaságok (jogi személyek) termőföldvásárlásának engedélyezését, mivel ilyen elképzelést a parlamenti ellenzéki pártok semmiképpen sem szavaztak volna meg. A Fidesz szerint – mondta lapunknak Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke – ez olyan spekulatív módosítás lenne, amelynek hatálybalépésével – a cégekben lévő tulajdonosok révén – megnyílna az út a külföldi földszerzések előtt is.

Forrás: MTI