Az ülésen a területrendezési tervről szóló törvényhez beadott módosító javaslatokról volt szó. A képviselő szerint mindez a "lopakodó törvényhozás" tipikus esete, amikor minden előzetes szakmai, civil egyeztetés nélkül csempésznek egy törvénybe az új szabályokat.

Font Sándor (Fidesz) bizottsági elnök szerint egy olyan kérdést, hogy hatszázezer hektárnyi területet különleges honvédségi övezetként teljesen ki akarnak vonni az önkormányzatok építési, telekalakítási fennhatósága alól, és még a fellebbezésüknek sincs halasztó hatálya, nem területrendezési tervbe kellett volna belecsempészni. Egy ilyen jelentőségű ügyet a pártfrakciókkal, a szakmával, a civilekkel alaposan megvitatva, az Országgyűlés más szakmai bizottságaiban is előterjesztve kellene képviselni. Mindez nem történt meg ebben az esetben.

Herbály Imre (MSZP) bizottsági alelnök arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy nemcsak környezetvédelmi, mezőgazdasági, hanem honvédelmi érdekek is léteznek, s bizonyos NATO kötelezettségei is vannak az országnak. Ha arra várnak, hogy megegyeznek a zöldekkel, akkor sohasem lehet a NATO kötelezettségeknek eleget tenni.

Magó Erzsébet, az önkormányzati tárca osztályvezetője szerint a javaslat nem teszi lehetővé ezeken a területeken, hogy minden engedély nélkül katonai létesítményeket építsen a honvédség. Ilyen létesítményekhez ezeken a területeken is ugyanúgy szükségesek majd az előírt előzetes egyeztetések.

Ellentétes véleményen voltak az ellenzéki és a kormánypárti képviselők az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvényjavaslat több módosító indítványának megítélésében is. Font Sándor szerint Magyarország európai uniós tagsága óta a kormányok a közösségi előírásokra hivatkozva gyakorlatilag megszüntették, hogy a mezőgazdasági kistermelők saját terményeiket feldolgozva ezekkel az élelmiszeripari termékekkel jelenjenek meg a piacon, pedig az Európai Unió más országaiban ma is nagy kereslete van a helyi kistermelők tradicionálisan feldolgozott termékeinek, ezekben megbíznak a helyi vásárlók.

Kocsner Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főállatorvos-helyettese ezzel nem értett egyet. Szerinte az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjére ugyanazokat a követelményeket kell érvényesíteni, a nagyüzemeknek és a kisüzemeknek is ugyanazokat az előírásokat kell betartani.

Jakab István (Fidesz) bizottsági alelnök szerint az ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kellene lennie a forgalmazott árumennyiséggel.

Kocsner Tibor hangsúlyozta: nem lehet a nagyobb fogyasztókat diszkriminálni, de az ellenőrzéseket természetesen előzetes terv alapján szervezik, s ezek során a minél nagyobb hatékonyságra törekednek.

A bizottság tájékozódott a Bábolna Zrt. és a Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről. Tömör László, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. agrárgazdasági képviselője elmondta: áprilistól felszámolási eljárás folyik a Bábolna Zrt-nél, mert a társaság pénzügyi helyzete alapján így döntött a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács.

A Ménesbirtok Kft. mint nemzeti érték fenntartásának anyagi forrásait a kormány biztosítja.

A szendrői földterületre az eszköz- és állatállományra kiírt első pályázat eredménytelen volt, ezt ismét meghirdette a felszámoló. A kerteskői földterületre, eszközökre végül eredményes volt a pályázat, az adásvételt már aláírták, de birtokbaadás még nem történt.

Medgyasszay László (KDNP) képviselő kifogásolta, hogy a Kerteskő több mint kétszázmillió forintos kikiáltási ár után húszmillióért kelt el.

Ez olyan aránytalanság, ami elfogadhatatlan. A képviselő a kiírásnál is szabálytalanságokat feltételez.

Jakab István azért bírálta ezt a privatizációt, mert állítása szerint a Kerteskő környéki gazdák többször is jelezték földvásárlási vagy -bérlési szándékukat, de közben eladták a területet.

Az ülésen az ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt kifogásolták, hogy nem kaptak írásos előterjesztést, illetve nem Tátrai Miklós, a vagyonkezelő vezetője tájékoztatta a testületet Bábolnáról.

Forrás: MTI